Útszélek és nyárültetvények

A múlt héten útszegélyeken megjelenő sótűrő növényeket és nyár-ültetvények orchideáit vizsgáltunk a Duna-Tisza közén.

Már virágzik a sóvirág - így akár autóból is könnyen észrevehető.

A nemesnyár ültetvényekbe is érdemes benézni... Különösen azokban az állományokban számíthatunk orchideák előfordulására, amelyekben a jelentős avarborítás mellett alig található gyepszint. Most még megtalálhatók terméses állapotban a korábban virágzó fajok is (mint a képen látható bugaci nőszőfű), és már előjöttek a legkésőbben nyíló Epipactis-ok is.

A lappantyú 'fészket' nehezebb megtalálni (de ez is akad nemesnyarasban). Csak akkor bukkanunk rá, ha az avarban tökéletesen elrejtőző kotló madár felrepül az ember lába elől...

A Bakonyban is virágzik a bajuszvirág

Nem volt hiábavaló a csapadékos nyárelő; a Bakonyban Mészáros András július 29-án talált virágzó
bajuszvirágot (Epipogium aphyllum). (A fényképet külön köszönöm Andrásnak!)

Cikk a fejfás temetőkről

Megjelent a világhálón a fejfás temetők növénytani értékeiről szóló cikkünk a Kitaibelia című folyóirat 23. évfolyam 1. számában.

Törpemandula (Amygdalus nana) bihari fejfás temetőben

Összefoglalás

Napjainkban világszerte tapasztalható a természetes élőhelyek pusztulása és eltűnése. Emiatt a kisebb kiterjedésű, de természetközeli állapotban lévő másodlagos élőhelyek, például a temetők szerepe egyre nagyobb természeti értékeink megőrzésében. Munkánk során Románia és Magyarország három különböző régiójában (Északi-középhegység, Alföld, Erdély) mértük fel 51 temető növénytani értékeit, és temetkezési szokásait. A vizsgált temetőkben összesen 25, a magyar jogszabályok szerint védett növényfaj előfordulását regisztráltuk, egy temetőben átlagosan 1,5 védett fajt találtunk. Megfigyeléseink alapján a hagyományos fejfás temetkezés helyét gyorsuló ütemben veszik át a modern temetkezési szokások. Nem reprezentatív közvélemény-kutatásunk (n=102) szerint az átlagpolgárok 90%-a elégedett vagy nagyon elégedett a temetők jelenlegi állapotával. A fűnyírás gyakoriságát a válaszadók mintegy harmada megfelelőnek ítéli, kétharmada gyakoribbá tenné, 75%-uknak pedig a modern síremlékek jobban tetszenek, mint a hagyományos sírhantok. A fejfás temetkezés eltűnése (és ezzel összefüggésben a temetők hagyományos, „természetkímélő” használatának megváltozása) nem csak kultúrtörténeti szempontból jelent veszteséget, hanem a temetőkben fennmaradt természeti értékeket is veszélyezteti.

A teljes közlemény letölthető innen.

Csillagőszirózsa (Aster amellus) fejfás temetőben Gömörben

 

 

Hivatkozás

Molnár V. A. & Löki V. (2018): Végveszélyben: a fejfás temetők botanikai és kultúrtörténeti értékei Magyarországon és Erdélyben. Disappearing botanical and cultural heritage of wooden headboard-graveyards in Eastern-Hungary and Transylvania (Romania). – Kitaibelia 23(1): 51–64. DOI: 10.17542/kit.23.51

Kitaibelia 23. évfolyam 1. füzet

Megjelent a világhálón a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat 23. évfolyamának 1. füzete. A szám tartalmán 28 szerző, 16 bíráló és 4 nyelvi lektor dolgozott, akiknek a munkáját ezúton is köszönjük.

Tartalom (a cikkek elérhetők a címre kattintva):

TAKÁCS Attila: 200 éve született Hazslinszky Frigyes Ágost (DOI: 10.17542/kit.23.3)

PACSAI Bálint: Adatok a Keszthelyi-hegység nőszőfűfajainak (Epipactis spp.) ismeretéhez / Contribution to the distribution of Epipactis species in the Keszthely Mts (DOI: 10.17542/kit.23.8)

BARTÓK Attila, BRĂDEANU Alin, DULUGEAC Remus, BOBOCEA Mihai-Mircea & ŞESAN Tatiana Eugenia: Dactylorhiza traunsteineri (Saut. ex Reichenb.) Soó Románia flórájában / Dactylorhiza traunsteineri (Saut. ex Rchb.) Soó: an unexpected record in the Romanian flora (DOI: 10.17542/kit.23.15)

BIRÓ Éva, SIMON Zsófia & BÓDIS Judit: A kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) tüskeszentpéteri (Zalaszentgrót) élőhelyének tájhasználat története / Land-use history of a habitat of fritillaries (Fritillaria meleagris L.) in W Hungary (DOI: 10.17542/kit.23.25)

VAS István & TÓTH István Zsolt: Lengyel és Hőgyész környéki Natura 2000 erdőterületek florisztikai adatai / Floristic data from Lengyel–Hőgyész Natura 2000 site (SW Hungary) (DOI: 10.17542/kit.23.31)

TÓTH István Zsolt: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából III. / Contributions to the flora of Baranya and Tolna counties III. (DOI: 10.17542/kit.23.39)

MOLNÁR V. Attila & LÖKI Viktor: Végveszélyben: a fejfás temetők botanikai és kultúrtörténeti értékei Magyarországon és Erdélyben / Disappearing botanical and cultural heritage of wooden headboard-graveyards in Eastern-Hungary and Transylvania (Romania) (DOI: 10.17542/kit.23.51)

KIS Szabolcs: Mesterséges felszínformák botanikai összehasonlítása a Nagykunság és a Nagy-Sárrét vidékén / Botanical comparison of man-made landforms in the Nagykunság and Nagy-Sárrét regions (E Hungary) (DOI: 10.17542/kit.23.65)

LUKÁCS Katalin & VALKÓ Orsolya: A ruházat szerepe az ember általi magterjesztésben / The role of clothing in antropochorous seed dispersal (DOI: 10.17542/kit.23.77)

MOLNÁR Csaba, HASZONITS Győző, MALATINSZKY Ákos, SÜVEGES Kristóf, BALOGH Lajos, NAGY Timea, HORVÁTH Soma & HUDÁK Katalin: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VI. / Contributions to the Atlas Florae Hungariae VI. (DOI: 10.17542/kit.23.87)

FERENCZI Balázs, NAGY József, LISZTES-SZABÓ Zsuzsa: Apró közlemények / Short communications (DOI: 10.17542/kit.23.103)

Irodalmi figyelő / Literature reviews

Útmutató a szerzőkhöz

Folyamatban van a cikkek rögzítése a REAL-J repozitóriumban, így hamarosan onnan is letölthető lesz a tartalom.

Az idei 2. szám lapzártáját augusztus 20-án tartjuk. Az addig beérkező és pozitívan elbírált dolgozatok megjelenése legkésőbb decemberben várható.

Takács Attila & Molnár V. Attila

Saját kötésű nádseprű

Saját kötésű pihseprű (balmazújvárosi ihletésű). Még javítok rajta, de alakul...

Hanga és Mandula találkozása a seprűkötéssel

Hanga és Mandi az első közösen szedett vesszőkből kötött gyöngyvessző-seprűvel. (A Kitaibel által Heves mellől leírt csipkés gyöngyvesszőt annak védettsége miatt az ültetett Spiraea vanhouttei-vel helyettesítettük.)

Pihseprű a Hortobágy mellyékéről

Az Azerbajdzsánban talált, nádból (Phragmites australis) kötött poroló seprű (qamış süpürge) megfelelője a mai napig megtalálható a Magyar Alföldön.

1980 körül lészült 'pihseprű' (Balmazújváros, 2018)

A pihseprű készítéséhez a nádat virágzás előtt kell gyűjteni. A levágott virágzatokat forró vízbe kell mártani, így kerülhető el, hogy azok felnyíljanak, beérjenek és később peregjenek, szemeteljenek.

 

A seprűért és az információkért hálás köszönet a Hunyadi és Szabó család tagjainak!

Szombati ebéd azeri módra

Az azeri piacokon rácsodálkoztam a fűszerek sokszínűségére. Hoztam is haza néhányat. 

Eddig nem jutott eszembe, hogy az azeri piacokon salátának árult kövér porcsint megkóstoljam. Most kipróbáltam és kellemesen ropogósnak találtam. Mindenkinek jó szívvel ajánlom.

Ezt készítettem: tyúkpörkölt kurkumás-sóskaborbolyás rizzsel és porcsinsalátával.

Seprű-biodiverzitás 2: 'hazaértek' a seprűk

Az egyhetes azeri út alatt a 8 növényfajból készült 11 seprűt vettem. Tele lett velük a csomagtartó. Nem voltam biztos benne, hogy sikerül hazahozni, de úgy gondoltam érdemes megpróbálni.

Mivel a seprűk nem fértel el bőröndben vagy táskában, ezért a reptér előtti parkolóban használt kartonpapírokból rögtönöztem egy szállítódobozt, sok tíz méter ragasztószalag és madzag, valamint merevítő vesszők felhasználásával.

Kétségkívül nem ez a legszebb doboz a világon, de a célnak megfelelőnek látszott. Mikor a biztonsági ellenőrzés során kérdezték, hogy mi van benne (az átvilágítás után), a 'full of süpürge' válasz hallatán először kissé csodálkoztak, majd nevettek és felengedték a gépre

A biztonsági ellenőrzést követően lehetőség volt fóliával körbetekerni, amitől kicsit jobban hasonlított egy reptéri csomagra... (nagyon kicsit). A csomagfelvevő hölgy furcsán méregette és amikor mondtam neki, hogy 'süpürge' azonnal mosolygósra változott és kiderült a családja is foglalkozik seprűkötéssel... A csomagnak külön elbánásban volt része, nem a szállítószalagon utazott, hanem egy fiatalember kézben elvitte. A kép már Debrecenben készült a megérkezést követően.

A seprűk kicsomagolás után már a laborban. A fajok dokumentálása céljából mindegyikből elhelyezünk egy herbáriumi példányt a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék herbáriumában. A seprűket a Néprajzi Múzeumnak ajándékoztam. (Természetesen mindegyikhez rendelkezésre áll a pontos lelőhely és gyűjtési dátum.)

Ma kilátogattam a debreceni zsibvásárba, ahol megismerkedtem a hencidai Oláh Jánossal, aki megmutatta a nyírfaseprű-kötés mesterfogásait és értékes információkat osztott meg a seprűkötéshez használható vadon élő növényfajokról és népi elnevezéseikről.

Kipróbáltam és igaznak találtam a magyar közmondást: 'új seprű jól seper'