Dunántúli temetőzés

A múlt héten a Dunántúlon tettünk egy kisebb körutat és ennek során célunk temetőkben ősszel megtalálható növényfajok állományainak felmérése és dokumentálása volt. Ebben a bejegyzésben erről az ezen az úton készült fényképek közül teszek közzé néhányat. E képek is tanusítják, hogy sikerült jól időzítenünk a túrát, mert az igen rövid ideig virágzó és csapadékfüggő vetővirág (Sternbergia colchiciflora) több temetőben is szépen nyílott.

Vetővirág templomkertben...

... a szívalakú sírköveiről híres balatonudvari temetőben ...

... néhol tömegesen virágzott

Szokatlan látvány egy II. világháborús katonai temetőben...

... ahol a kései pitypang (Taraxacum serotinum) is tömeges volt.

Az őszi csillagvirág (Prospero autumnale) csak egyetlen helyen került elő.

Gór habszegfű (Silene bupleuroides)

Új cikk salep termékekben található növények genetikai azonosításáról

Kelet-mediterrán országokban a vadon élő orchideák gumóit továbbra is gyűjtik kereskedelmi céllal, mert szárított gumóikból készítik a ’salep’ nevű port ill. téli frissítő italt. De Boer és munkatársai a minap, a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmányukban a nukleáris riboszomális DNS ITS1 és ITS2 nevű szakaszai segítségével végezték el 55 Iránban, Törökországban, Görögországban és Németországban kereskedelmi forgalomba hozott termékben található növények azonosítását (metabarcoding). Harminc mintából összesen 161 növényi taxont azonosítottak. 13 termék (43%) tartalmazott orchideákat, amelyek 10 talajlakó gumós fajhoz tartoznak. A minták 70%-ában az orchideákat helyettesítő összetevő a Cyamopsis tetraganoloba (guárbab) volt. A tanulmány igazolta, hogy a DNS metabakódolás az nrITS1 és nrITS2 markerekkel alkalmas a salep termékekben használt növényfajok azonosítására. Az ezen markerek szekvenciáinak interspecifikus genetikai távolságainak elemzése a salep-ként gyűjtött legelterjedtebb orchidea-nemzetségeket mutatja. A salepet szolgáltató orchideák sokféleségének és eredetének megértése lehetővé teszi a veszélyeztetett fajok kereskedelmi forgalomba hozatali láncának követését a gyűjtőkhöz és természetes élőhelyeikhez, és így lehetővé teszik az ilyen orchideák vadon élő populációinak védelme vagy fenntartható használata érdekében tett erőfeszítéseket.

Hivatkozás

de Boer HJ, Ghorbani A, Manzanilla V, Raclariu A-C, Kreziou A, Ounjai S, Osathanunkul M, Gravendeel B. 2017 DNA metabarcoding of orchid-derived products reveals widespread illegal orchid trade. Proc. R. Soc. B 284: 20171182. http://dx.doi.org/10.1098/rspb.2017.1182

Az éghajlatváltozásról

Napjaink időjárási szélsőségei miatt gyakran esik szó a klímaváltozásról. A témának különös aktualitást ad, hogy az USA bejelentette kilépését a párizsi klímaegyezményből és az a tény, hogy az amerikai elnök is ’klímaszkeptikus’.

Az éghajlattal foglalkozó kutatók között sem teljes a konszenzus arról, hogy a napjainkban zajló éghajlatváltozás összefüggésben van-e az emberi tevékenységgel.  A témával foglalkozó tanulmányok mintegy 3%-a szerint a két dolog között nincs kapcsolat.

A Theoretical and Applied Climatology című folyóiratban megjelent cikkben Benestad és munkatársai  megvizsgálták azt a 38 közleményt, amelyek szerint az emberi tevékenység nem függ össze a recens klímaváltozással. 

Minden vizsgált tanulmányban súlyos módszertani hibákra bukkantak, amelyek alapvetően változtatták meg az eredményeket. Emiatt egyik vizsgálatot sem lehetett reprodukálni (ami pedig a tudományos kutatás alapkövetelménye lenne).

Az elemzés szerint a ’klímaszkeptikus’ tanulmányok alapvető hibái közé tartoznak tendenciózus válogatás a rendelkezésre álló adatok közül és a nem megfelelő adatfeldolgozási módszerek, matematikai modellek alkalmazása. Azokban az esetekben, amikor sikerült a módszertani hibákat kiküszöbölni, az eredmények gyökeresen megváltoztak és így már beleillettek a témával foglalkozó többi közlemény következtetései közé.

A napokban kolumbiai látogatásról hazatérő Ferenc pápát egy repülőgép fedélzetén tartott sajtótájékoztatóján az éghajlatváltozásról és a sorozatos hurrikánokról kérdezték, amikor gépe elhaladt a katasztrófa sújtotta területek egyike felett. A pápa élesen bírálta az éghajlatváltozás tagadóit. A katolikus egyházfő szerint a történelem fog ítéletet mondani azok felett, akik nem hozták meg a szükséges döntéseket a Föld felmelegedéséért okolt gázok kibocsátásának csökkentéséért.

Hivatkozás

Benestad, R. E., Nuccitelli, D., Lewandowsky, S., Hayhoe, K., Hygen, H. O., van Dorland, R., & Cook, J. (2016): Learning from mistakes in climate research. Theoretical and Applied Climatology 126(3–4): 699–703.

Kovács Ferenc óbecsei plébános nyomdokain a vetővirág nyomában

Több mint egy évszázaddal ezelőtt találta meg Kovács Ferenc (1915) a vetővirágot délvidéki temetőkben:

Kovács Ferenc óbecsei plébános és botanikus szavait idéző friss kép

Hivatkozás:

Kovács F. (1915): Változások Óbecse flórájában. – Botanikai közlemények 14(1-2): 68–76.

Magrugó vagy pukkantyú

Tegnap Békés és Csanád megyei temetőkben jártunk és eközben bukkantunk az uborkás magrugó (Ecballium elaterium) jelentős állományára. (A fajt most láttam először hazánk területén.) Ez az elsősorban a mediterrán térségben elterjedt tökféle nevezetes arról, hogy terméseiben – jelentős mennyiségű folyadék összegyűjtésével –nagy nyomást hoz létre amely a termés kocsányról történő leválásakor a magokat 10 méternél nagyobb távolságra is kilövi. Innen kapta legtöbb elnevezését (például angolul ‘exploding cucumber’-nak azaz robbanó uborkának nevezik). A temetőben egy helyi lakossal is beszélgettünk a növényről és kiderült, hogy több éve megtalálható a területen, jól ismerik, olyannyira, hogy ‘pukkantyú’-nak nevezik.

 

Virágzik a vetővirág a Balaton-felvidék temetőiben

'Élet a halál után' (Mészáros András felvétele)

Egyetemi tanári kinevezés

A köztársasági elnök 365/2017. (IX. 7.) KE határozatával 2017. szeptember 1. hatállyal kinevezett egyetemi tanárrá. A professzorrá válás hosszú, rengeteg adminisztrációval terhelt folyamatáról is lenne mondanivalóm, de az alig különbözne a Lente Gábor által már két éve megfogalmazottaktól - így inkább ezt ajánlom az érdeklődőknek elolvasásra.

Mindenesetre ezúton is köszönöm a jókívánságokat és gratulációkat. Ezen felül itt is szeretném kinyilvánítani köszönetemet munkatársaimnak és tanítványaimnak, akik munkája is hozzájárult a fenntiekhez.

Florisztika az autópályán

Amint arról már több bejegyzésben beszámoltam egyes sótűrő növényfajok terjedése közutak mentén jól dokumentált jelenség. A hazai szikesek jellegzetes és feltűnő faja, a sóvirág (Limonium gmelinii) is e fajok közé tartozik, olyannyira, hogy Csehországban csak nemrégiben észlelte Lengyel Attila előfordulását egy autópálya mellett.

A faj hazánk egyes területein (főként a Nagyalföldön és a Mezőföldön) elég gyakori, de utak mentén az ország más területein is felbukkan. Feltűnő virágzó példányai jelenleg autóból is könnyen észrevehetőek. Miközben tegnapelőtt keresztülautóztam az országon egy 120 kilométer hosszúságú autópálya szakaszon 20 előfordulását láttam. Ezek közül 4 nem szerepel a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza – Atlas Florae Hungariae (Bartha et al. 2015) című könyvben. Ha valaki hasonlóan hosszú és unalmas autózásra kényszerül, érdemes figyelnie a faj útmenti előfordulásait.  Az atlaszban nem szereplő adatokat szívesen tennénk közzé a kötet adatait kiegészítő cikksorozatban.

Egyébként a faj felfedezésének, elnevezésének történetéről és tipizálásáról nemrégiben jelent meg egy érdekes cikk.