Elhunyt Fekete Gábor

Megrendülve tudatom e helyen is, hogy hosszan tartó súlyos betegség után, 86 éves korában a mai napon elhunyt Fekete Gábor az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézetének ny. kutatóprofesszora, a MTA rendes tagja, a Széchenyi-díj kitüntettje.

 

 

a kép forrása

Tanár Úr munkásságának rövid bemutatása az MTA honlapján.

Sic transit gloria Mundi

Törökország Hatay tartományában Sofular nevű településen van egy orchideakedvelők körében zarándokhelynek számító temető. Közel esik a szír határhoz, így mi oda sajnos nem jutottunk le, de Kreutz (1998) könyve alapján a következő 10 orchideafaj előfordulása ismert innen:

Anacamptis coriophora subsp. fragrans

Anacamptis morio subsp. morio

Anacamptis pyramidalis

Anacamptis morio subsp. syriaca

Epipactis turcica

Neotinea tridentata

Ophrys cilicica

Ophrys holoserica subsp. episcopalis

Ophrys mammosa subsp. posteria

Orchis simia

 

 

 

A világháló tanúsága szerint a nyugati világ felé orientálódó Törökországban ezt a temetőt is utolérni látszik a végzet: hatalmas munkagépekkel „tesznek rendet”, vágják ki az őshonos fákat és bokrokat és gyalulják a talajt. A török nyelvű beszámoló szerint tisztítási és karbantartási munkát folytatnak a település temetőjében, amelyet környezetvédelmi és köztisztasági okok miatt megszabadítanak ”szabálytalanul növekvő bokrok”-tól (powered by Google Translate).
 

 

 

Forrás:

SOFULAR MEZARLIĞI TEMİZLİK VE BAKIM ÇALIŞMASI

Rövid közlemény a Willdenowia-ban a dán kanálfű magyarországi előfordulásáról

Megjelent a Willdenowia című folyóirat Euro+Med-Checklist Notulae című cikksorozatának 6. részében a dán kanálfű (Cochlearia danica) magyarországi felbukkanását bemutató, Löki Viktorral közösen írt rövid közleményük. (A teljes cikk letölthető innen.)

Kincs ami nincs - rövid közlemény a Willdenowia-ban a hatporzós látonya magyarországi előfordulásáról

Megjelent a Willdenowia című folyóirat Euro+Med-Checklist Notulae című cikksorozatának 6. részében a hatporzós látonya magyarországi helyzetét tisztázni igyekvő, Takács Attilával közösen írt rövid közleményük. (A teljes cikk letölthető innen.)

A téma magyarul a következőképpen foglalható össze:

A hatporzós látonyát (másnéven: csepleszlátonyát, Elatine hexandra (Lapierre) DC. Magyarország jelenlegi területéről elsőként Tokaj környékéről közölte Hazslinszky (1866). Ezt az adatot követve a fajt a magyar flóra taagjaként tartották számon a hazai flóra határozói (például Jávorka 1925; Simon 1992) éppúgy, mint európai munkák (Cook 1968; Uotila 2009). Hazslinszky által gyűjtött példányok találhatók berlini, budapesti és prágai herbáriumokban (B, BP, PRC). Ezen kívül egy E. hexandra-ként azonosított példány (“com. Szatmár, in Oryzetis ad Kölcse”, 9 Oct 1959, Á. Boros) található a Növénytárban (BP). Ezen példányok mindegyike 3-tagú virágokkal, 3 porzóval és rövid (<3 mm) kocsányokkal rendelkezik. Hazslinszky növénytári példányát (BP) Moesz 1908-ban E. ambigua Wight-ként revideálta. Másfeelől a Prágában (PRC) található példány E. hexandra-ként történt azonosítását J. Prančl 2014-ben tévesen erősítette meg. A Boros által Kölcse mellett 1959-ben gyűjtött példányt P. Uotila 2010-ben E. cf. Ambigua-ként azonosította. A példányok felsorolt jellegzetességei alapján a háromporzós látonya (E. triandra Schkuhr) szárazföldi alakjaként azonosíthatók (Molnár V. 2009). Az utóbbi évtized intenzív terepi kutatásai és számos herbárium (B, BP, BPU, BRA, DE, PR, PRC, SAV és W) átvizsgálása során az E. hexandra nem került elő hazánkból, ezért javasoljuk törlését Magyarország flórájából.

 

 

 

Irodalom

Cook C. D. K. 1968: Elatine L. – Pp. 295 – 296 in: Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine D. H., Walters S. M. & Webb D. A. (ed.), Flora europaea 2. – Cambridge: Cambridge University Press.

Hazslinszky F. 1866: A Tokaj-Hegyalja viránya. – Math. Term. Közlem. 4: 105 – 143.

Molnár V. A. 2009: Elatine L. – Látonya. – p. 292 in: Király G. (ed.), Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok [New Hungarian herbal. The vascular plants of Hungary. Identification key]. – Jósvafő: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

Uotila P. 2009: Elatinaceae. – In: Euro+Med PlantBase – the information resource for Euro-Mediterranean

plant diversity. – Published at http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/PTaxonDetail.asp?NameCache=Elatin

aceae&PTRefFk=7300000 [hozzáférés 2016.06.30.].

 

A kutatói blog hasznáról

Blogomat 2013. áprilisban indítottam el a Szentágothai Ösztöndíj „hatására”. Akkor még nem sejtettem, hogy ez valóban új és hasznos kommunikációs csatornát jelent a munkámban. Már eddig több olyan eset történt, amely hatékonyan segítette kutatómunkámat. Most ezek közül mutatok be néhány példát.

Máté András a blogomról szerzett tudomást a csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) egy temetői előfordulásának megtalálásáról. Ennek következménye lett az az együttműködés, amely ennek a hazánkból korábban kipusztultnak hitt cserjefaj újabb tizenegy temetői előfordulásának megtalálását eredményezte. Erről írt cikkünket reményeink szerint benyújthatjuk közlésre.

 

Amikor idén tavasszal véletlenül rábukkantunk a dán kanálfű (Cochlearia danica) első hazai állományára, erről szintén írtam egy bejegyzést, amelyet a botanikusok levelezőlistáján is reklámoztam. Szinte biztosra vettem, hogy a növény előkerül másutt is ezért írtam a következőket: „Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy érdemes az alábbi képeken bemutatott növény esetleges további hazai előfordulásaira figyelni, amelyekről – társszerzőség reményében – örömmel veszünk értesítést.” Szerencsére ennek híre közvetetten eljutott a botanikus Mesterházy Attila fülébe, aki tőlünk függetlenül bukkant rá a növényre a Dunántúlon. Felfedezéséről másképpen valószínűleg nem értesültünk volna. A faj előfordulását tárgyaló cikk írása itt is megkezdődött.

 

 

Kovács Gergely a blogomról értesült a temetők növénytani értékeiről és hívta fel édesapja figyelmét a témára. Ennek eredménye lett az apró nőszirom (Iris pumila) állományának előkerülése a nagyiváni ótemetőből, amely fajról korábban csak annyit tudtunk, hogy van egy régi, megerősítetlen adata Nagyiván helymegjelöléssel.

Ezen felül is több értékes közlést kaptam temetőkben talált érdekes növények előfordulásairól, legutóbb például tegnapelőtt. Nagy Zsolt néprajzkutatótól, aki jelenleg farmakobotanikai tanulmányokat folytat. Levelének néhány részletét, valamint küldött fényképeit szíves beleegyezésével van szerencsém itt is közzétenni:

„Néhány hete találtam rá kutatói blogjára, melynek bejegyzéseit (a régiekkel együtt) azóta folyamatosan olvasom, követem. Innen értesültem egyik fő kutatási témájáról, területéről, mely a temetkezési helyek orchideafajaihoz kapcsolódik. Tisztelettel közlök Önnel néhány általam idén (2016) rögzített adatot orchideafajok előfordulásáról a Maros megyei Geges (ma Ghineşti) református temetőjének területéről. Ugyan nem vagyok botanikus …, de hét éve végzek Erdély különböző pontjain különböző etnopomológiai és etnobotanikai kutatásokat néprajzkutatóként (a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem oklevelet, ahol többek között etnobotanika, etnofarmakobotanika stb. tárgyakat is hallgattam), illetve jelenleg a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Karának kertészmérnöki képzésén negyed éves hallgatóként farmakobotanikai témában írom államvizsga-dolgozatom.

Mintaterületem 957 ha kiterjedésű, nagyrészt Natura 2000-es terület, amelybe a fent említett település temetője is beletartozik. Az eddigi terepmunka során a temető területén és közvetlen környezetében a következő Orchidaceae fajokat sikerült felvételezni (a dátumok az idei virágzás idejét is jelzik):

2016. április 16. Anacamptis morio – Nagy Zsolt felvétele

 

2016. május 21. Neotinea tridentata  – Nagy Zsolt felvétele 

 

2016. június 17. Gymnadenia conopsea  – Nagy Zsolt felvétele

Az Anacamptis egészen közönséges, szinte tömeges, míg a másik kettő csak helyenként, néhány példányban volt fellelhető….”

Eddig az idézet.

A levélen fellelkesülve, gyorsan megnéztem temetői adatbázisunkat, de a szóban forgó temetőben még nem jártunk, pedig Maros megyében összesen 41 temetőben fordultunk meg. Közülük 8 esetben találtunk orchideák előfordulását (4 esetben 1-1 fajt, 3 esetben 2 fajt es a egy esetben temetőben 4-et). Mindösszesen 6 orchideafajt talaltunk: Anacamptis coriophora, Anacamptis morio, Epipactis palustris, Neotinea tridentata, Platanthera bifolia, Spiranthes spiralis.

Ezen felül az alábbi értékes fajok előfordulásait jegyeztük még fel Maros megyei temetőkben: Adonis vernalis, Aster amellus, Carlina acaulis, Chamaecytisus albus, Dictamnus albus, Eriophorum latifolium, Gentiana cruciata, Jurinea mollis, Linum flavum, Ornithogalum brevistylum, Phlomis tuberosa, Polygala major.

Nagy Zsolttal történt további levélváltás során kiderült, hogy a felsorolt fajok közül 4 a gegesi temetőben is megtalálható. Mindezek alapján a temetőről látatlanban is úgy gondolom, hogy erdélyi viszonylatban is szép és értékes flórával rendelkezik, ahol igencsak érdemes lenne keresni az őszi füzértekercset (Spiranthes spiralis) is. Talán még kóróban is megtalálható…

Jelen bejegyzés közzétételét részben az inspirálta, hogy más érdeklődőket is rávegyen a temetők növényvilágának tanulmányozására. A témáról írott cikkeink itt és itt elérhetők.

A Diószegi Szeminárium előadása december 7-én

A Diószegi Szeminárium következő összejövetelén Molnár Attila: Fitogeográfiai eszközök paleontológiai felhasználása, paleontológiai eszközök fitogeográfiai felhasználása. Ellentétes előjelű, alapjaikban egyező megközelítésmódok. című előadását hallgathatjuk meg, 2016. december 7-én, 17 órai kezdettel, a DE Élettudományi Épület 1.035-ös termében.

Az előadás a következő két esettanulmányt fogja bemutatni:

- A korai holocén hőmaximum mértékének becslése a Kárpátok és Kárpát-medence erdőalkotó fenyőféléinek vertikális elterjedése alapján, avagy a klimatikus tolerancia paleobiogeográfiai aszpektusa vertikális esetben;

- Pannon reliktumok eredetének korolása recens horizontális elterjedésük alapján, avagy a klimatikus tolerancia paleobiogeográfiai aszpektusa horizontális esetben.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

Ui. A félreértések elkerülése végett és a botanikai újszülöttek kedvéért: az előadást nem én fogom tartani, hanem legközelebbi névrokonom .

’Molekuláris biodiverzitás: taxonómia, filogenetika, filogeográfia’: Tudományos ülés a DAB Székházban

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az MTA Debreceni Területi Bizottságának Biológiai-Környezettudományi Szakbizottsága

a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ’Molekuláris biodiverzitás: taxonómia, filogenetika, filogeográfia’ című tudományos ülést rendez.

 

Időpont

2016. november 22. 09.00-16.30 óra között

 

Helyszín

MTA DAB-székház - Bognár Rezső Terem 4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49.

 

Levezető elnökök:

Dévai György (délelőtt)

Varga Zoltán (délután)

 

Az absztraktok megtekintéséhez kérjük kattintson ide.

 

Program:

9.00–10.00: Az ülést megnyitja dr. Dévai György professor emeritus, az MTA DAB Biológiai-Környezettudományi Szakbizottságának tiszteletbeli elnöke

 

9.10–9.30: Kis Olga, Felföldi Tamás, Gyulavári Hajnalka Anna, Szalay Petra Éva, Miskolczi Margit, Szabó László József, Márialigeti Károly, Dévai György: A molekuláris vonalkódolás és a morfometriai elemzés viszonya a szitakötőknél

 

9.30–9.50: Tóth János Pál, Varga Zoltán, Bereczki Judit: Hogyan segítheti a mito-nukleáris diszkordancia és a Wolbachia fertőzöttség vizsgálata a filogeográfiai kutatásokat?

 

9.50–10.10: Bereczki Judit, Pecsenye Katalin, Váradi Alex, Varga Zoltán és Tóth János Pál: A fajképződés eltérő fokozatai két hangyaboglárka (Maculinea) faj példáján

 

10.10–10.20: Diszkusszió

 

Sztyeppei fajok molekuláris taxonómiája és filogeográfiája

 

10.20–10.40: Barina Zoltán, Pifkó Dániel, Somogyi Gabriella: Sztyeppei növényfajok nyugati perempopulációinak taxonómiai helyzete

 

10.40–11.00: Sramkó Gábor: Sztyeppei növények filogeográfiája – előörs vagy hátvéd?

 

11.00–11.20: Fehér Zoltán, Sramkó Gábor, Tóth János, Deli Tamás, Lukasz Kajtoch: A Pannon csiga (Caucasotachaea vindobonensis) glaciális refugium-területeinek és elterjedéstörténetének feltárása

 

11.20–11.40: Rácz Rita, Tóth János Pál, Bereczki Judit, Sramkó Gábor, Fülöp Attila, Barta Zoltán: Genetikai differenciálódást befolyásoló tényezők egy röpképtelen bogárfaj, a nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) esetében

 

11.40–12.00: Németh Attila, Bárány Annamária, Csorba Gábor, Pazonyi Piroska, Magyari Enikő, Pálfy József: Elveszett sztyeppei emlősfajaink – A Kárpát-medence sztyeppei ökoszisztémájának változásai a holocén során

 

12.00–12.20: Cserkész Tamás, Laczkó Levente, Tóth János Pál, Sramkó Gábor: A csíkos szöcskeegér fajcsoport eurázsiai filogeográfiája

 

12.20–12.30: Diszkusszió 

 

12.30–13.30: Szünet 

 

Molekuláris diverzitás a kárpáti-balkáni régióban, taxonómia, filogenetika, filogeográfia

 

13.30–13.50: Barina Zoltán, Pifkó Dániel, Somogyi Gabriella: Balkáni endemizmusok eredete és taxonómiája

 

13.50–14.10: György Zsuzsanna, Höhn Mária: Refúgiumok nyomai két alpesi faj molekuláris mintázatában?

 

14.10–14.30: Tóth Endre György, Vendramin Giovanni Giuseppe, BagnoliFrancesca, Köbölkuti Zoltán Attila, Höhn Mária: Filogeográfiai és adaptációs mintázat a közép-kelet-európai erdeifenyő (Pinus sylvestris L.) populációkban

 

14.30–14.50: Németh Csaba, Papp Nóra, Jana Bílá, Höhn Mária: Sorbus fajkeletkezés triparentális hibridizációval a Déli-Kárpátok és az Erdélyi-szigethegység területén

 

14.50–15.10: Pecsenye Katalin, Tóth János, Bereczki Judit, Szolnoki Noémi, Varga Zoltán: A genetikai variabilitásra ható evolúciós erők eltérő idősíkjai. Esettanulmány a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) Kárpát-medencei populációiról 

 

15.10–15.30: Antal László, László Brigitta, Petr Kotlík, Mozsár Attila, Czeglédi István, Oldal Miklós, Kemenesi Gábor, Jakab Ferenc, Nagy Sándor Alex: Bihari márna (Barbus biharicus): a Kárpát-medence új halfaja

 

15.30–15.50: Vörös Judit: A Kárpát-medence mint jégkorszaki menedékterület farkos kétéltűek számára

 

15.50–16.10: Németh Attila, Varga Zoltán, Homonnay Zalán, Krizsik Virág, Czabán Dávid, Csorba Gábor: Jégkorszaki klímaváltozások okozta fajképződés és adaptív radiáció: A Kárpát-medence és a Balkán földikutyáinak filogeográfiája

 

16.10–16.20: Diszkusszió

 

16.20–16.30: Varga Zoltán professor emeritus, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottságának elnöke: Zárszó

A Diószegi Szeminárium következő előadása: november 30., 17. óra

A Diószegi Szeminárium következő összejövetelén Lovas-Kiss Ádám: Egy darwini szenvedély felelevenítése: vízimadarak és propagulum terjedés című előadását hallgathatjuk meg, 2016. november 30-án, 17 órai kezdettel, a DE Élettudományi Épület 1.035-ös termében.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

 

Amerika és a klímaváltozás

Amerika választott. Az USA következő elnöke az a Donald Trump lesz, aki előzetesen kilátásba helyezte, hogy felmondja a párizsi klímaegyezményt és eltörölné elődje környezetvédelmi rendelkezéseit, viszont megépítené a sokat bírált Keystone XL vezetéket és támogatná az olaj- és gázkutak fúrását.

Egy másik ismert amerikai személyiség, Leonardo DiCaprio ezzel szemben azt mondja:

"Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy az emberiség jövőjéről a kapzsi olaj- és gázvállalatok döntsenek. Ezek a vállalatok saját anyagi érdekeik miatt mindig tagadták a globális felmelegedés tényét, sőt eltussolták a figyelmeztető jeleket, bizonyítékokat. Mostmár elég legyen! Mind tudjuk, mi az igazság! A történelem ezeket az óriás vállalatokat fogja majd hibáztatni a kárért. A Föld és az emberiség pusztulásra van ítélve, ha nem hagyunk fel a fosszilis üzemanyagok – azaz az olaj és a gáz – használatával. Húsz évvel ezelőtt még függtünk ezektől az energiaforrásoktól – mára azonban meglehetnének a helyettesítőik."

Őszintén ajánlom az „Özönvíz előtt” című filmjének megtekintését is.

 

Bejegyzés a Márton nap okán - avagy: Váncsát olvasni

A Magyar Tudományos Akadémia patinás folyóirata, a Magyar Tudomány idén novemberben megjelent 177. évfolyam 11. számában számos cikk kapcsolódik Tours-i Szent Mártonhoz. Ezek közé tartozik egyik kedvenc publicistám, Váncsa István „Lúdhúst enni” című írása (1359–1364. oldal). Nem nagyon értettem, hogy hogyan került ez az eredetileg 2013. november 4-én az Origo internetes portálon megjelent írás másodközlése a Magyar Tudomány hasábjaira, de nagy élvezettel olvastam és azt másoknak is jó szívvel ajánlom. Még némi botanikai vonatkozás (Ambrosia artemisiifolia és Ambrosia maritima) is található benne.

 

 

Természettár könyvsorozat - új kötet!

Megjelent az Ujhelyi Péter által szerkesztett Természettár könyvsorozatban, a Magyar Természettudományi Múzeum gondozásában Gasparik Mihály és Medzihradszky Zsófia „A mi jégkorszakunk – Pleisztocén élővilág a Kárpát-medencében" című könyve. A kötet, mint címéből is kiderül, a jégkorszaki élővilágot mutatja be, és értelemszerűen sok növénytani ismeretet is magában foglal. A képanyag gazdagításához számos botanikus-fotós kolléga is hozzájárult, így szerepel a könyvben Simán László, Löki Viktor, Jakab Gusztáv, Sramkó Gábor, Pfliegler Walter növényfényképe mellett néhány kép tőlem is. 

A könyvet november 11-én 11 órakor Kordos László professzor mutatja be sajtótájékoztatón, a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Előadótermében (Budapest VIII., Ludovika tér 2-6.)
 

 

Adatközlő cikksorozat a Kitaibelia-ban

2016. februárjában harangoztuk be a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza című kötet térképeihez képest új adatokat közre adó cikksorozatot. A sorozat első része a Kitaibelia 21(1) számában jelent meg. Ebben 14 szerzőtől 297 taxon adatai jelentek meg, 247 flóratérképezési negyedkvadrátból.

A sorozat második része is lassan összeáll, ebben több mint 640 taxonról, 284 flóratérképezési negyedkvadrátból szerepelnek adatok 9 szerzőtől, amely várhatóan a 21(2) számban fog megjelenni idén decemberben.

 

A tervezett harmadik részhez várunk további adatokat a kitaibelia@unideb.hu email címen.