2016. március 29., kedd

A dán kanálfű előfordulása tiszántúli útpadkán

Ma Löki Viktorral tettünk egy kisebb körutat a Partiumban, elsősorban temetők botanikai értékeit keresve. Hazafelé menet immár Bihar megye hazai oldalán egy forgalmas főút szegélyén egy pozsgás (só-toleráns), egyszerű levelű; apró, fehér virágú keresztesre lettünk figyelmesek. Első pillantásra úgy tűnt, hogy a faj nem ismert hazánk területéről, legalábbis az Új Magyar Füvészkönyvben nem szerepel. A növény láttán az az érzésem volt, hogy a Cochlearia nemzetség környékén kell keresgélnünk… Hazaérve a világhálón rövid keresés után kiderült, hogy a tengerparti eredetű, de Nyugat-Európában útszegélyeken terjedőben levő dán kanálfű (Cochlearia danica) első hazai (és délkelet-közép-európai) állományára bukkantunk…
Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy érdemes az alábbi képeken bemutatott növény esetleges további hazai előfordulásaira figyelni, amelyekről – társszerzőség reményében – örömmel veszünk értesítést.
 
A növény a kaszált, sózott útpadkán tömegesen fordult elő

 Nincs hozzá hasonló a magyar flórában...
Update: Időközben Mesterházy Attila is jelezte, hogy megtalálta Győr környékén...

Ismeretterjesztő cikk az Interpress Magazinban

Az utak jelentős hatással vannak az élő és élettelen környezetre egyaránt. Nemcsak a táj arculatát változtatják meg, de számos, többnyire negatív hatást gyakorolnak az élővilágra is (állatok elgázolása, élőhelyek feldarabolódása, invázív fajok terjedése). Arról kevesebb szó esik, hogy az utak szegélyei és bevágásai bizonyos esetekben élőhelyet is jelentenek. E témáról jelent meg Fekete Rékával és Nagy Timeával közösen írt, 'Az utak és az élővilág' című ismeretterjesztő cikkünk az Interpress Magazin  2016. áprilisi számában.

2016. március 27., vasárnap

Ciprusi túra

Tanítványaim (Löki Viktor doktorandusz, Fekete Réka és Süveges Kristóf biológus MSc-hallgatók) önállóan tettek 10 napos kutatóutat Cipruson, ahol útszegélyek és útbevágások, valamint temetők orchideáit vizsgálták, valamint mediterrán időszakos tócsákban kerestek látonyákat (Elatine). Útszegélyeken 28 orchideafaj több mint ezer példányát regisztrálták, a 60 megvizsgált temetőben összesen 10 kosborfélét találtak. Két herbáriumban azonosított ponton látonyára is rábukkantak! Gratulálok!
A túra sikerességéről tanúskodnak Löki Viktor alábbi felvételei.

Kristóf és Réka munkában
 
Himantoglossum robertianum
 
Ophrys kotschyi, O. cinerophila és Neotinea maculata
 
Orchis punctulata
 
Orchis troodii
 
Epipactis veratrifolia
 
Tipikus mediterrán látonya-élőhely: mészkőszikla mélyedésében időszakosan kialakuló tócsa (litotelma)
 

2016. március 25., péntek

Még mindig érdemes figyelni a kakasmandikót és a veronikákat...

Ezúton is szeretném megköszönni a múltkori felhívásomra érkezett visszajelzéseket. Keszei Balázs (Kőszeg) egy általam korábban ismeretlen Vas megyei kakasmandikó előfordulásra hívta fel a figyelmemet, amelyet ma felkerestem. A kis területen előforduló állomány példányai gyönyörűek, az Erdélyben előforduló halvány színváltozatra (lus. niveum) emlékeztetnek (vagy inkább azonosak vele). Ahogy azt Keszei Balázs jelezte az állományban bőségesen megtalálható volt az Uromyces erythronii nevű specialista rozsdagomba is.
 
 
 
Megnéztem 20 Vas és Veszprém megyei temetőt is (a Veronica hederifolia-alakkör 1 vagy 2 faja mindegyikben előfordult), volt pár érdekes növényelőfordulás, de legnagyobb hatással édesapám szülőfaluja temetőjének óriási tölgyei voltak rám. Ebben a szántóföldek, akácosok és meliorált rétek által uralt kultúrtájban másutt nem is láttam tölgyet...
 
 
 




Veszprémi járdaszigetek - avagy "Az élet él és élni akar..."

Tavaly augusztusban volt szerencsénk rácsodálkozni egy Veszprém városán belüli útszakasz szegélyén a vetővirág tömeges előfordulására. Most is kimentünk megnézni a leveleit és azok mellett a szintén védett selymes boglárka (Ranunculus illyricus) ezüstös tőleveleinek tömegére bukkantunk...
 
 

2016. március 24., csütörtök

2016. március 23., szerda

Applied Botany - alkalmazott növénytan

Az idei csapadékos és enyhe télutónak - kora tavasznak köszönhetően sok egyéves, rövid életű (efemer) növényfaj - köztük a közönséges tyúkhúr (Stellaria media agg.) nagy mennyiségben található országszerte. Utóbbit minden baromfi és díszmadár, valamint a házinyúl is szívesen fogyasztja, gondoltam megpróbálom salátának.... Hangának és Mandulának is ízlik! Mindenkinek jó szívvel ajánlom!!!
 


2016. március 20., vasárnap

A vetővirág előfordulása temetőben

Az elmúlt években Kis-Ázsia és a Balkán-félsziget temetői mellett elkezdtuk a Pannon Ökorégió temetőinek botanikai felmérését is. Utóbbiakban (5 ország több mint ezer temetőjének átvizsgálása után) 104 hazánkban védett növényfaj előfordulását regisztráltuk (lásd az XI. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencián tartott előadásunk összefoglalóját itt (a 43–44. oldalon), illetve ismeretterjesztő cikkünket itt).


Két nappal ezelőtt a Tiszántúl déli részének temetőit vizsgáltuk és egy eddig temetőkben nem észlelt növényritkaság (az apró vetővirág, Sternbergia colchiciflora) erős állományát találtuk.


Tavasszal látható levelei igen jellegzetesek, az ivarérett tövek esetében 4 fejlődik belőlük, laposak, ezüstös-szürkések, némileg a hóvirágéra hasonlítanak, de kissé megcsavarodottak
Ezt a termőhelyet ősszel is látni kell majd! Reményeink szerint hasonló kép fogad majd...

2016. március 17., csütörtök

Az utak és az élővilág

Azt, hogy az utak milyen káros hatással vannak az élővilágra mindenki tudja illetve sejti.
 
A fokozottan védett vidra gyakran lesz az autóforgalom áldozata
Arról azonban kevesebb szó esik, hogy az utak illetve szegélyeik és bevágásaik ugyanakkor élőhelyet is jelentenek egyes élőlényeknek. E témában az Interpress Magazin áprilisi számában fog megjelenni Fekete Réka, Nagy Timea és jómagam szerzőségével 'Az utak és az élővilág' című ismeretterjesztő cikkünk.
 
Addig is kedvcsinálóként álljon itt néhány az elmúlt napokban készült kép:

Keleti zergevirág Temes megyében
Tarka sáfrány Vas megyében
Nyugati csillagvirág Zalában


 

Dolgos népünk győzni fog...

Az ország "fejlődik" és épül. Abban nem vagyok biztos, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy szépül ill. hogy ettől jobban fog működni. Mindenesetre a változás jelei jól érzékelhetőek.
 
 

2016. március 15., kedd

Most érdemes figyelni...

A hazánkban kevéssé kutatott fajok közé tartoznak a Veronica hederifolia rokonségi körébe tartozó, nálunk alig ismert elterjedésű fajok. Most virágoznak és körülbelül még egy hónapig van esély megtalálásukra, azonosításukra. Leggyakoribb közülük a Veronica sublobata (a kép közepén), ritkább előfordulású a V. hederifolia (a kép két szélén). A harmadik faj (V. triloba) adatai mindenképpen feljegyzendők.
 
 
 
Szintén mostanában virágzik a kakasmandikó (Erythronium dens-canis), amelynek specifikus rozsdagombáját (Uromyces erythronii) a botanikusok kevéssé méltatják figyelemre.
 
 
 
Mind a fennt említett veronikák előfordulási adatait, mind a kankósdi-rozsdagomba adatait szívesen fogadjuk az alábbi email-címen: