2014. december 2., kedd

A Kárpát-medence növényritkaságai: pontuszi nőszirom



A nősziromfélék (Iridaceae) mintegy 1400 fajt számláló családjába az ókor óta ismert és termesztett növények tartoznak. Többségük a déli félgömbön él, jellemzőjük a hajtásgumó vagy gyöktörzs, az egyetlen porzókör valamint, az alsó állású magház. A család névadói a nőszirmok, melyeknek kúszó rizómájuk van. Két lepelkör tagjai egymástól különböznek, a külső lepelleveleik kihajlóak. Ezek a lepellevelek egyes fajok esetében a középér mentén elálló szőröket viselhetnek („szakállas” nőszirmok). Külső lepellevelükre a porzó ráhajlik, ezt beborítja a sziromszerű bibekaréjuk. Jellegzetesek unifaciális, kardalakú, élükkel a hajtástengelyre símuló, úgynevezett „lovagló” leveleik is. Görög eredetű nevük szivárványt jelent és számtalan színben pompázó változatukra utal. A népnyelv és régi botanikai műveink egyaránt liliomoknak nevezték az íriszeket. Lippay János jezsuita szerzetes az első magyar kertészeti műben, az 1664–ben megjelent „Posoni kert”-ben ötféle íriszt említ és magyarul „szivárványos liliom”-nak nevezi őket. A mára elterjedt nőszirom szó Diószegi Sámuel (1760–1813) debreceni lelkipásztortól, a magyar növénytani szaknyelv alapjainak megalkotójától származik, és e növények lapos, színes sziromszerű bibéjére utal.
A Kárpát-medencében tizenegy, Magyarországon hét nősziromfaj él vadon. A kevéssé ismert, de figyelemreméltó képviselőik közé tartozik a félárnyékot kedvelő pázsitos nőszirom (Iris graminea), mely ligetes tölgyesek, bokorerdők növénye. Legnagyobb és dúsan virágzó állományai vágásokon, erdei nyiladékok, kocsinyomok és utak mentén fordulnak elő. Magyar és tudományos nevét egyaránt fűszerű leveleiről nyerte, melyek az igen rövid kocsányú, a talajfelszín közelében elhelyezkedő virágait messze túlnövik. Emiatt persze az egyébként igen tetszetős, májusban és júniusban nyíló virágai nem feltűnőek. A pázsitos nőszirom virágai kajszibarackillatot árasztanak, nem csoda hát ha rajtuk sokszor tömegesen nyüzsögnek a hangyák.


 
A pázsitos nősziromhoz igen hasonló megjelenésű, vékony levelű faj a hazánkban nem élő, de Erdélyi Mezőségen szórványosan felbukkanó pontuszi nőszirom (Iris pontica Zapal.). Napos, délies lejtőkön, rendszerint marhalegelőkön fordul elő, a birkalegelés hatására hamarosan megfogyatkozik. Korábban Iris humilis néven is emlegették, ezáltal alkalmat adva a kizárólag sárga virágú, apró termetű, vékony levelű homoki nőszirommal (Iris arenaria) való összekeverésre, hiszen e bájos növényről néha Iris humilis subsp. araneria néven olvashatunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése