Darwin és az orchideák

Charles Darwin rendkívül részletesen foglalkozott az orchideák beporzásbiológiájával, és a témáról önálló könyvet is írt (On the Various Contrivances by Which British and Foreign Orchids Are Fertilised by Insects, 1862). E műben – számos egyéb faj mellett – részletesen elemzi az Orchis mascula virágmorfológiáját és beporzási mechanizmusát. Darwin egy ceruza hegyét az orchidea sarkantyújának bejáratához illesztette (így utánozva egy beporzó rovart), mire a pollencsomó a ceruzára tapadt. Azt is megfigyelte, hogy rövid idő elteltével a pollencsomó nyele előrehajlik, és a pollent olyan helyzetbe hozza, hogy az a következő meglátogatott virág bibefelületével érintkezhet.

Darwin éleslátásának egy másik híres példája a madagaszkári orchidea, az Angraecum sesquipedale, amely fehér, éjszaka illatozó virágokat hoz, rendkívül hosszú nektársarkantyúval. E feltűnő morfológiával szembesülve Darwin arra következtetett, hogy az orchideát egy éjszaka aktív, kivételesen hosszú pödörnyelvű rovar, nagy valószínűséggel egy szender (hawk moth) porozza be. Bár akkoriban ilyen rovar nem volt ismert, később Madagaszkáron valóban felfedeztek egy megfelelő fajt, amelyet Xanthopan morganii praedicta néven írtak le. Az alfaji jelző, praedicta („megjövendölt”) kifejezetten arra utal, hogy létezését Darwin évtizedekkel korábban előre jelezte, így ez az eset a koevolúció és az evolúciós elmélet előrejelző erejének egyik legismertebb demonstrációja.

Az Fertilisation of Orchids záró fejezetében Darwin nemcsak azt vizsgálta, miként történik az orchideák beporzása, hanem azt is, mi következik a beporzás után – különösen a magképződést. Megfigyelte, hogy az orchideák virágai egyetlen toktermésben óriási mennyiségű, rendkívül apró magot hoznak létre. Ennek megbecslésére Darwin felnyitott egy érett tokot, a parányi magokat egy vonalzó mellé, nagyon vékony csíkban szétszórta, megszámolta, hány mag esik egy rövid, kimért szakaszra, majd ebből extrapolálva becsülte meg a tokban található összes mag számát. E módszerrel arra jutott, hogy egyetlen növény magtermése elegendő volna egy acre (kb. 0,4 hektár) terület bevetéséhez. Ebből továbbmenve azt a gondolatot vetette fel, hogy ha minden mag akadálytalanul kikelne és felnőne, egyetlen növény ükunokái orchideákkal „szőnyegként boríthatnák be a Föld teljes szárazföldi felszínét” – szemléletesen érzékeltetve a rendkívüli termékenységet, és azt, milyen szerepe van a nagyon magas magszámnak a természetes szelekció által formált növényi szaporodási stratégiákban.

A beporzásról és magtermésről szóló munkái mellett Darwin az orchideák életciklusának egy rejtélyesebb szakaszán, a csírázáson is elgondolkodott. Megdöbbentette, hogy az orchideamagvak rendkívül kicsik, és nem tartalmaznak táplálószövetet, ezért nehéz elképzelni, miként képes egy csíranövény önállóan megtelepedni. Sikertelen csíráztatási kísérletei és a korabeli mikroszkópos megfigyelések – amelyek gombákat mutattak ki orchideagyökerekben – alapján Darwin meglepően előrelátó következtetésre jutott: az orchideák – legalábbis legkorábbi fejlődési szakaszaikban – gombáktól kell hogy tápanyagot nyerjenek. Egy 1863-as levelében azt javasolta, hogy a fiatal orchideacsíranövények parazitaként viselkednek gombagazdáikon. Bár ma ezt a kapcsolatot a mikorrhizás szimbiózis egy specializált formájaként értelmezzük, Darwin következtetése évtizedekkel megelőlegezte az orchidea–gomba kölcsönhatások modern fogalmát.

Sajnos nem tudjuk pontosan, hogyan zajlottak ezek a jelenetek a valóságban. A mesterséges intelligencia azonban segíthet a vizualizálásukban. Mennyire hitelesek, mennyire esztétikusak, és mennyire hasznosak a tudománytörténet népszerűsítésében az ilyen MI-generálta képek – valamint a korabeli illusztrációk és a művészi rekonstrukciók? Ilyen kérdésekre keresik a választ azok, akik kitöltik az alábbi kérdőívet:

https://forms.gle/k15dLpVyg1zVLNZ67

Nagyon köszönöm, hogy időt és energiát szán a kitöltésére!

Mesterséges intelligencia és természet

A mesterséges intelligencia (MI) egyre gyakrabban jelenik meg természetfotókon is – de vajon felismerjük ezeket? Mennyire tartjuk hitelesnek, szépnek vagy éppen félrevezetőnek az MI által generált élővilág-ábrázolásokat? 

Egy rövid, anonim online kérdőívben arra kérlek, oszd meg a véleményed és benyomásaid! A kitöltés kb. 10–15 percet vesz igénybe, és valódi képeken keresztül gondolkodhatsz el a természet, a tudomány és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról. Válaszaiddal egy tudományos kutatást segítesz, amely az ismeretterjesztés és a természetvédelem jövőjéhez is hozzájárulhat.

Az űrlap elérhető itt: https://forms.gle/FwQShpFzFEWbiotr9

Köszönöm ha részt veszel – minden válasz számít!

Magyar botanikai folyóiratok és tudományetika

Az elmúlt napokban egy vezető tudományos folyóiratban megjelent cikk ábrái kapcsán az egyik legnagyobb közösségi média platformon kisebb, alapvetőan szakmai jellegű eszmecsere alakult ki. Ám a hozzászólások között megjelent egy a témához nem kapcsolódó hozzászólás Dr. Kerényi-Nagy Viktortól, amelyet az alábbiakban szó szerint idézek:

DrKerényi-Nagy Viktor

Ez szerintem kisebb problema, mint az,amit magyar szakmai lapok megcsinalnak, hogy fumigalnak szemelyeket es oket hivatkozni se lehet. Sajnos egyetemi, Q1-es folyoiratrol van szo... mert a foszerkeszto kipecez maganak embereket es nem engedi se publikalni, se rajuk hivatkozni...

HOZZÁSZÓLÓ-KÉRDEZŐ

Milyen terület és miért?

DrKerényi-Nagy Viktor

botanika. 2 fo trend alakult ki: egyik egyetem es az altala gondozott folyoirat kitilt mas egyetem kutatoit, masik oldalon pedig berhivatkozassal nyomja fel a haver H-indexet...

HOZZÁSZÓLÓ-KÉRDEZŐ

Egy ESS-nek tűnik amiből nemigen lehet egy másikba átbillenni. Ha a szellemi elit is ezt csinálja akkor ez az ország elveszett. Tudom, hogy a tudományban nem ritka az ilyen, de máshol is megy ilyen kicsinyes, aljas ügyeskedés?

-------------------------------

Dr. Kerényi-Nagy Viktor néhány rövid mondatban több dolgot is állított, nézzük ezeket sorban!

(1) magyar szaklapok (többes számban) tudományetikailag nagyon komoly vétségeket követnek el: „Ez szerintem kisebb problema, mint az,amit magyar szakmai lapok megcsinalnak, hogy fumigalnak szemelyeket es oket hivatkozni se lehet”.

(2) egyetemi kiadású folyóiratról van szó (egyes számban): „Sajnos egyetemi, Q1-es folyoiratrol van szo.”

(3) Q1-es folyóiratról van szó (egyes számban): „Sajnos egyetemi, Q1-es folyoiratrol van szo.”

(4) Az adott lap (egyes szám) főszerkesztője (egyes szám) hátrányosan megkülönböztet szerzőket (többes szám): „mert a foszerkeszto kipecez maganak embereket es nem engedi se publikalni, se rajuk hivatkozni...”

(5) az adott magyar folyóirat(ok?) növénytani irányultságúak: „botanika”

(6) két egymástól eltérő, de tudományetikailag elfogadhatatlan gyakorlatot említ: „2 fo trend alakult ki”

(7) egy egyetemi folyóirat (egyes szám) negligál bizonyos kutatókat (többes szám): „egyik egyetem es az altala gondozott folyoirat kitilt mas egyetem kutatoit”

(8) az idézetek részrehajló manipulálását vélelmezi: „masik oldalon pedig berhivatkozassal nyomja fel a haver H-indexet...”

(9) kérdésre megnevezi a tudományterületet: „botanika”

Magyarországon jelenleg tudomásom szerint néhány botanikai folyóirat van, ezek közül 3 lapot indexál a Scopus adatbázis. Mindez személyesen is érint, ugyanis a három lap közül az egyetlen egyetemi kiadású folyóirat a Kitaibelia, amelynek alapító-főszerkesztője vagyok és emiatt szükségesnek tartom az állítások tisztázását.

Az állítások alkalmasak lehetnek arra, hogy a magyar növénytani folyóiratok jó hírnevét sértsék, de bizonyítottság hiányában akár a rágalmazás jogi kategóriáját is érinthetik, akár személyi (polgári jogi) tekintetben is.

Mindezek miatt kérem Dr. Kerényi-Nagy Viktort, hogy tisztázza a kialakult helyzetet!

Ha ilyen visszaélésekről van tudomása akkor forduljon az illetékes szerkesztőség(ek)hez, és szükség (megfelelő intézkedések hiánya esetén) további illetékes fórumokhoz (például MTA Tudományetikai Bizottság).

Ha állításait utólag átgondolva mégsem látja megalapozottnak, akkor tegyen közzé a saját közösségi média profilján egy helyreigazítást („2025. 12. x-én kelt posztomban valótlanul állítottam, hogy …”) és ezután a jó hír megsértésére alkalmas bejegyzéseket törölje a platformról és szíveskedjen erről engem magánlevélben, e-mailben vagy a Caltha levelezőlistán keresztül értesíteni, tekintettel arra, hogy a közösségi média felületét nem követem rendszeresen.

A new e-field guide to Hungarian vascular plants (including orchids) is freely available

The second edition of the New Hungarian Herbal has just been published in electronic form. The first edition was published in two printed volumes (identification keys in 2009 and illustrations in 2011). This new electronic edition contains identification keys (in Hungarian) accompanied by line-drawing illustrations of 2,721 taxa, highlighting characters important for accurate identification. Plant illustrations are arranged one per page to facilitate easy browsing on smartphones. The entire book (3206 pages) can be downloaded free of charge from HERE.

Edited by: Gergely Király, Viktor Virók, Attila Takács, Ferenc Szmorad & Attila Molnár V.

ISBN 978-615-6852-03-87

Publisher: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (Jósvafő) & Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (Debrecen). 

Megjelent az Új magyar füvészkönyv 2. javított, elektronikus kiadása

Megjelent Új magyar füvészkönyv második kiadása elektronikus formában. Az első kiadás két nyomtatott kötetben látott napvilágot (a határozókulcsok 2009-ben, az ábrák 2011-ben). Ez az új elektronikus a határozókulcsok mellett 2721, a fajokat bemutató vonalas ábrát tartalmaz, kiemelve az azonosítás szempontjából fontos bélyegeket. A növényábrák oldalanként egyesével vannak elrendezve, így okostelefonon is könnyen lapozhatók. A teljes (3206 oldalas) kötet ingyenesen letölthető innen:

Szerkesztette: Király Gergely, Virók Viktor, Takács Attila, Szmorad Ferenc & Molnár V. Attila.

ISBN 978-615-6852-03-87

Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (Jósvafő) & Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (Debrecen).

Technikai kivitelezés: Garamond 91 Kft. (Eger).

Kitaibelia-cikk

Megjelent az Adatok idegenhonos növényfajok ismeretéhez Magyarországon II. című cikkünk a Kitaibelia folyóiratban / Our article entitled “Data on alien vascular plant species in Hungary II” has been published in the journal Kitaibelia.

A cikk szabadon letölthető innen / The paper is freely available for download here.

Összefoglalás: A Magyarországon idegenhonos növények ismeretéhez adatokat szolgáltató cikksorozat második részében a tündérhínárfélék (Cabombaceae), keresztesvirágúak (Brassicaceae), galajfélék (Rubiaceae), puszpángfélék (Buxaceae), ibolyafélék (Violaceae) és fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó fajokkal foglalkozunk. Új adatokat közlünk a karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana) magyarországi elterjedéséről a Körösmenti-síkon: az Élővíz-csatorna Békés és Békéscsaba kö­zötti szakaszán 17 ponton, több mint 630 m²-en, enyhén lúgos kémhatású, alacsony vezetőképességű, 2022/2023 telén nem befagyó vízben talált állományait mutatjuk be. Szentendrén a festő csülleng (Isatis tinctoria) egy ideiglenes kivadulását, valamint a festő buzér (Rubia tinctorum) több, legalább részben termesztésre visszavezethető állományát dokumentáljuk. Elsőként ismertetjük a japán kövérke (Pachysandra terminalis) kerten kívüli, erdei előfordulását, amelyet zöldhulladék lerakásával hozunk összefüggésbe. Tisztázzuk a kínai ibolya (Viola prionantha) hazai státuszát, és számos, főként városi burkolatokhoz, parkokhoz és temetőkhöz kötődő előfordulását soroljuk fel. Az atlantikus elterjedésű, sótűrő Cochlearia danica új előfordulását észleltük Karcag közelében, a 4-es számú főút mentén. Bemutatjuk a kisfészkű őszirózsa (Symphyotrichum squamatum) első magyarországi lelőhelyét egy csatorna pionír iszapfelszínein.

Hivatkozás / citation: Takács, A., Csiky, J., Danihelka, J., Kis, S., Kovács, D., László-Bencsik, Á., Lengyel, A., Molnár V., A., Rigó, A., Varga, A., & Wirth, T. (2025). Adatok idegenhonos növényfajok ismeretéhez Magyarországon II. (7–12). Kitaibelia, 30(2), 253–264. https://doi.org/10.17542/kit.30.07

Abstract: In the second part of our series providing data on alien plant species in Hungary, we address taxa belonging to the families Cabombaceae, Brassicaceae, Rubiaceae, Buxaceae, Violaceae and Compositae. We present new records of the distribution of Cabomba caroliniana on the Körös Plain: along the Élővíz Canal between the towns of Békés and Békéscsaba the species was found at 17 sites, covering a total area of more than 630 m² in slightly alkaline, low-conductivity water that remains unfrozen in winter. In Szentendre, we document a transient escape of Isatis tinctoria and several popu­lations of Rubia tinctorum, some of which can be traced back to former cultivation. We report the first extra-garden, woodland occurrence of Pachysandra terminalis in Hungary and relate it to the dumping of green waste. We clarify the status of Viola prionantha in the Hungarian flora and list numerous oc­currences mainly associated with urban pavements, parks and cemeteries. We detected a new occurrence of the Atlantic halophyte Cochlearia danica on the Great Hungarian Plain, near Karcag, along the Main Road 4. Finally, we describe the first Hungarian record of Symphyotrichum squamatum from pioneer silt surfaces along a canal near Szeged, highlighting its potential invasive role. 

Kitaibelia-cikk

Megjelent Adatok a Pannon Ökorégió őshonos növényfajainak ismeretéhez II. című cikkünk a Kitaibelia folyóiratban / Our article entitled “ Data on the native vascular plant species of the Pannonian Region II” has been published in the journal Kitaibelia.

A cikk szabadon letölthető innen / The paper is freely available for download here:

Összefoglalás: A Pannon Ökorégió őshonos növényfajainak ismeretéhez adatokat szolgáltató cikksorozat második részében a Cephaloziaceae, Athyriaceae, Dryopteridaceae, Cystopteridaceae, Thelypteridaceae, Brassicaceae, Rosaceae, Elatinaceae, Apiaceae, Orobanchaceae, Liliaceae és Orchi¬daceae családokba tartozó ritks, Magyarországon többségében védett fajokkal foglalkozunk. Beszámolunk a Nowellia curvifolia aktuális előfordulásáról Szlovénia Szubpannon régiójában. Bemutatunk egy páfrányfajokban (Athyrium filix-femina, Dryopteris carthusiana, D. dilatata, D. filix-mas, Gymnocarpium dryopteris, Polystichum aculeatum) kivételesen gazdag élőhelyet a Borsodi ártérről. Közöljük a Thelypteris palustris-nak a Nagykunsági-öntöző-főcsatorna és a Keleti-főcsatorna mentén megfigyelt állományait. Új előfordulási adatokat közlünk az Aethionema saxatile, a Crataegus nigra, az Elatine hungarica, a Sium sisarum, az Orobanche hederae, Himantoglossum adriaticum, Epipactis placentina, E. exilis, E. pseudopurpurata, E. microphylla hazai elterjedéséhez, valamint a Helosciadium repens megjelenéséhez urbanizált környezetben. A Gagea spathacea és G. bohemica új a Zempléni-hegységben, az Epipactis nordeniorum és Epipogium aphyllum új a Mátra flórájában, a Himantoglossum calcaratum új Magyarországon. Bemutatjuk néhány orchidea faj spontán megtelepedését egy veszprémi középiskola udvarán. Emellett beszámolunk a Sternbergia colchiciflora virágain megfigyelt megporzó rovarokról. Két, korábban tévesen közölt adat korrigálásának is helyet adunk.

Ajánlás: A közleményt a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriuma alkalmából Hazslinszky Frigyes, Frivaldszky Imre, Láng Adolf Ferenc, Richter Aladár, Jurányi Lajos, Kanitz Ágoston, Fekete Lajos, Mágócsy-Dietz Sándor, Hollós László, Tuzson János, Gombocz Endre, Moesz Gusztáv, Lengyel Géza, Győrffy István, Jávorka Sándor, Andreánszky Gábor, Szabó Zoltán, Rapaics Raymund, Soó Rezső, Zólyomi Bálint, Máthé Imre, Ubrizsy Gábor, Jakucs Pál és Fekete Gábor botanikus-akadémikusok emlékének ajánljuk.

Hivatkozás / citation: Kacsinecz , G., Bartha, D., Bubán, R. Z., Demeter, L., Etter, D., Halász, A., Harmos, K., Hegedüs, I., Hornung, E., Jordán, S., Józan, Z., Kiss, T., Kóródi, B., Lengyel, A., Lukács, R., Mészáros, A., Molnár V., A., Pintér, B., Ruisch, A., … Kis, S. (2025): Adatok a Pannon Ökorégió őshonos növényfajainak ismeretéhez II. (6–22). Kitaibelia, 30(2), 233–252. https://doi.org/10.17542/

Abstract: In the second part of this article series, which provides data contributing to the knowledge of native plant species of the Pannonian Ecoregion, we address rare species – mostly legally protected in Hungary – belonging to the families Cephaloziaceae, Athyriaceae, Dryopteridaceae, Cystopteridaceae, Thelypteridaceae, Brassicaceae, Rosaceae, Elatinaceae, Apiaceae, Orobanchaceae, Liliaceae, and Orchidaceae. We report the current occurrence of Nowellia curvifolia in the Sub-Pannonian region of Slovenia. We present an exceptionally species-rich habitat for ferns (Athyrium filix-femina, Dryopteris carthusiana, D. dilatata, D. filix-mas, Gymnocarpium dryopteris, Polystichum aculeatum) from the ‘Borsodi ártér’ microregion. We provide data on the stands of Thelypteris palustris observed along the main irrigation canals of ‘Tiszántúl’ region. We publish new occurrence records contributing to the Hungarian distribution of Aethionema saxatile, Crataegus nigra, Elatine hungarica, Sium sisarum, Orobanche hederae, Himantoglossum adriaticum, Epipactis placentina, E. exilis, E. pseudopurpurata, and E. microphylla, as well as to the appearance of Helosciadium repens in urbanized environment. Gagea spathacea and G. bohemica are newly recorded for the Zemplén Mts; Epipactis nordeniorum and Epipogium aphyllum are new for the flora of the Mátra Mts; and Himantoglossum calcaratum is newly recorded for Hungary. We also present spontaneous establishment of several orchid species in the courtyard of a secondary school in Veszprém. Additionally, we report on the pollinating insects observed on the flowers of Sternbergia colchiciflora. Two previously misreported records are also corrected.