2025. július 7-én és 8-án viharos szelek érkeztek Debrecenbe, jelentős károkat okozva, számos fát kidöntve és még többet károsítva. Néhány napig lehetőségünk volt a városi fákban okozott károkat vizsgálni és emellett felmértük a lakosság témához kapcsolódó percepcióját. Az eredményeinket bemutató közlemény most jelent meg a Plants c. folyóiratban.
Összefoglalás
A fákkal
borított városi zöldterületek – beleértve az utcákat, parkokat és más
közterületeket – alapvető fontosságúak a városi fenntarthatóság és az emberek
jólléte szempontjából. Ezek a fák azonban egyre nagyobb veszélynek vannak
kitéve a szélsőséges időjárási események előfordulása miatt.Ebben a
tanulmányban a 2025. júliusában Debrecen városában pusztító két heves szélvihar
által okozott városi fákban esett károkat vizsgáltuk. A terepi felméréseket
három különböző városi övezetben végeztük, összesen mintegy 515 000 m²
területen. Összesen 201 sérült és 325 sértetlen fát mértünk fel. A következő
adataikat rögzítettük: faji hovatartozás, magasság, károsodás típusa és mértéke,
valamint a szélirányban található épületek távolsága és magassága. A fák
károsodásának leggyakoribb formája az ágak letörése volt, míg a gyökerestül
kidőlt vagy derékbatört törzsű egyedek ritkábban fordultak elő. A legtöbb
faegyedi tulajdonság (törzskerület, magasság, rendszertani hovatartozás,
honosság) és az uralkodó szélirány felőli épületek közelsége és magassága
szignifikáns hatást gyakorolt a fák viharkárokkal szembeni sérülékenységére. 150
lakost személyesen kérdeztünk meg, és 54 főtől online kérdőív révén kaptunk
válaszokat, hogy feltárjuk a viharok gyakoriságával, okaival és a károk
mérséklésének módjaival kapcsolatos lakossági véleményeket. A válaszadók
többsége a viharok gyakoribbá válását tapasztalta, amit klímaváltozással hozott
összefüggésbe, és javaslataik a városi faállomány-gazdálkodásra és a
környezetvédelemre összpontosítottak. Néhányan ugyanakkor szkeptikusan
viszonyultak a klímaváltozás tényéhez, illetve saját lehetőségeikhez annak
kezelésében. Tanulmányunk az első, amely a viharok városi fákra gyakorolt
hatásait a velük egy térben élő lakosok véleményével integráltan vizsgálja.
Eredményeink rámutatnak az éghajlathoz alkalmazkodó és mechanikailag ellenálló
városi fák alkalmazásának szükségességére. A következő intézkedéseket
javasoljuk: 1) új telepítések esetén előnyben kell részesíteni a szerkezetileg
ellenálló, stressztűrő, szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodó
fafajokat. 2) a szélhatások, a mikroklimatikus tényezők és a mesterséges
stabilizálási technikák figyelembevételét integrálni kell a várostervezési
folyamatokba a fák elhelyezésének és hosszú távú stabilitásának optimalizálása
érdekében. A várostervezőknek, építőknek, fejlesztőknek és ingatlantulajdonosoknak
ismerniük kell ezeket a stabilizáló gyakorlatokat, és a fák igényeit már a
tervezés korai szakaszában figyelembe kell venniük – nem csupán díszítő
elemként. 3) régióspecifikus kockázati modellek és korai riasztórendszerek
kidolgozása szükséges a proaktív, adatvezérelt faállomány-kezelés és a közbiztonság
támogatására. 4) az éghajlati tudatosság és a lakossági részvétel erősítése
elengedhetetlen a városi fák kollektív védelmének és ellenálló képességének
növeléséhez.
Abstract
Tree-covered
urban green spaces, including streets, parks, and other public areas, are vital
for urban sustainability and people’s well-being. However, such trees face
threats from the occurrence of extreme weather. In this study, we investigated
wind damage to urban trees in the city of Debrecen, Hungary, during two severe
windstorms in July 2025. Field surveys were conducted across three distinct
urban zones, covering approximately 515,000 m2 in total. We assessed 201
damaged and 325 undamaged trees and recorded the species, size, damage type,
and contextual landscape features associated with them being damaged or not.
Damage type to trees consisted primarily of broken branches, whilst uprooting
and trunk breakage were recorded less often. Most tree characteristics (trunk
circumference, height, systematic position, nativity) and the proximity and
height of buildings upwind of focal trees were significant predictors of their
vulnerability to windstorms. In addition, we surveyed 150 residents in person
and received comments from 54 people via online questionnaires and explored
their perceptions of storm frequency, the causes of storms, and mitigation
measures. Most respondents noted increased storm frequency and attributed that
to climate change, and they suggested mitigation measures focused on urban tree
management and environmental protection. Some people expressed scepticism about
the presence of climate change and/or their ability to address such damage on
an individual basis. Our study is the first to integrate assessments of
storm-related impacts on urban trees with the opinions of residents living in
proximity to them. Our findings highlight the need for climate-adaptive and
mechanically robust urban forestry planning and offer insights that guide the
management of trees in urban areas globally. Specifically, we propose to
undertake the following: (1) Prioritise structurally resilient, stress-tolerant
tree species adapted to extreme weather conditions when planting new trees. (2)
Integrate wind dynamics, microclimatic effects and artificial stabilisation
techniques into urban design processes to optimise tree placement and their
long-term stability. Urban planners, builders, developers, and homeowners
should be informed about these stabilising practices and incorporate the needs
of trees early in the design process, rather than as decorative additions. (3)
Develop regionally calibrated risk models and early-warning systems to support
proactive and data-driven tree management and public safety. (4) Promote
climate literacy and public participation to strengthen collective stewardship
and resilience of urban trees.
Hivatkozás
Molnár V. A., Kis Sz., Bak H., Nagy T., Takács A., Mainwaring Mark C. & Nagy J. 2025: Storm-Induced Wind Damage to Urban Trees and Residents’ Perceptions: Quantifying Species and Placement to Change Best Practices. – Plants 14(21): 3366. https://doi.org/10.3390/plants14213366
