Ujhelyi Péter. RIP.

Tavaly novemberben terjesztettük fel Podani János akadémikussal és Csorba Gábor közgyűlési képviselővel a Magyar Tudományos Akadémia 2025. évi akadémiai újságírói díjára.

Az indoklást idemásolom (még akkor is ha az indoklás terjedelmi korlátok miatt nem fedi le az egész életművet):

Ujhelyi Péter több évtizede kiemelkedő tudományos-ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki a hazai biológia és természetvédelem területén. Szerkesztette a Kossuth Kiadó ÉlőVilág című 52 részes sorozatát, az ÉlőVilág Kiskönyvtár című sorozatát, a kétkötetes ÉlőVilág Enciklopédiát, valamint a Magyarország emlőseinek atlaszát, a Magyar madárvonulási atlaszt és a Magyarország orchideáinak atlaszát. Sorozatszerkesztőként megalapította a Magyar Természettudományi Múzeum Természettár könyvsorozatát (A mi jégkorszakunk, Magyarország szitakötőinek kézikönyve, Darazsak – Gesta Hymenopterorum). Főszerkesztőként formai és tartalmi szempontból is megújította a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madártávlat című folyóiratát. Ezen kívül főleg természetvédelmi és állattani témákban cikkei jelentek meg a Vadon, a Terrárium, a Természet, az Aquila és a Madártani Tájékoztató című lapokban.

UP irodalmi munkássága (Büki József előzetes összeállítása):

Saját szerzős munkái:

Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. Az MME Könyvtára: 1. Magyar Madártani Egyesület, 1989.

Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. Az MME Könyvtára: 6. 2. kiadás. Magyar Madártani Egyesület, 1994.

Csorba G.; Ujhelyi P.; Thomas, N.: Horseshoe Bats of the World. (Chiroptera: Rhinolophidae). Alana Books, 2003.

Szerkesztői és/vagy technikai szerkesztői munkái:

Consuelo Valero De Castro: A kutyák enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, 2009. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Pablo Martín Ávila: Szobanövények enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, é.n. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Verhoef, E.; Rijs, A.: Tyúkok enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, 2004.

Molnár Gyula: Az én Alföldem. Kossuth Kiadó, 2010. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Ujhelyi Péter (szerk.): Madármegfigyelések a Vácrátóti Botanikus Kertben. Magánkiadás, 2007.

David Attenborough: A Gerinctelenek élete. Földön, vízben, levegőben. Kossuth Kiadó, 2006.

Bihari Zoltán; Csorba Gábor; Heltai Miklós (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Természettár. Kossuth Kiadó, 2007. [Sólyom László köztársasági elnök által adományozott Szép Magyar Könyv 2007. évi különdíja]

Schmidt Egon: Madárdalos emlékeim. Érdekes történetek énekesmadarakról. Magyar Madártani Egyesület, é. n.

Schmidt Egon: Madarakról mindenkinek. Kossuth Kiadó, 2020.

Ujhelyi Péter (szerk.): A Kárpát-medence állatai. Élővilág enciklopédia 1., Kossuth Kiadó, 2005.

Ujhelyi Péter (szerk.): A Kárpát-medence gombái és növényei. Élővilág enciklopédia 2., Kossuth Kiadó, 2006.

Fehér György: A madarak művészeti anatómiája. Kossuth Kiadó, 2007.

Tóth Mária: A magyar emlősfauna szőrtani kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2015.

Élővilág füzetek. A Kárpát-medence természeti enciklopédiája. Kossuth Kiadó, évszám nélkül. Számonként 31 oldal

1. Ujhelyi Péter: Éles karmok, patás lábak

2. Ujhelyi Péter: Vizek hátán, szelek szárnyán

3. Molnár V. Attila: Orchideák erdőn-mezőn

4. Kisemlősök földön, vízben, levegőben

5. Bajzáth Judit; Kordos László; Ujhelyi Péter: Egykor nálunk is éltek

6. Korsós Zoltán: Teknősök, gyíkok, kígyók

7. Rimóczi Imre: Se növény, se állat: Gomba!

8. Csörgő Tibor: Kócsagok, gólyák, darvak

9. Molnár V. Attila: Liliomok, nőszirmok, sáfrányok

10. Molnár V. Attila; Rimóczi Imre; Merkl Ottó; Farkas Balázs; Vida Antal; Ujhelyi Péter: Távoli vidékek küldöttei

11. Merkl Ottó; Szél Győző: A kitinpáncél védelmében

12. Vida Antal: Mint hal a vízben

13. Molnár V. Attila: Különleges növények

14. Halász Antal; Merkl Ottó; Molnár Attila; Rimóczi Imre; Ujhelyi Péter: A városok élővilága

15. Csörgő Tibor; Bihari Zoltán; Fuisz Tibor; Varga Lajos; Vojnits András: Vándorló állatvilág

16. Rimóczy Imre: Ezek is gombák

17. Magyar Gábor: Madarak a vízparton

18. Molnár V. Attila: Boglárkák, rózsafélék, pozsgások

19. Bihari Zoltán; Dobrosi Dénes; Haraszthy László; Molnár Viktor; Ujhelyi Péter: Ha leszáll az éj

20. Vojnits András: Nappali lepkéinmk

21. Kovács Zsolt: Állatok az ember körül

22. Fráter Erzsébet: Nyitvatermők, örökzöldek

23. Haraszthy László: Tollas ragadozók

24. Korsós Zoltán: Szalamandrák, gőték, békák

25. Molnár V. Attila: Pillangósok, ernyősök, gólyaorrok

26. Csörgő Tibor; Fuisz Tibor; Haraszthy László; Ujhelyi Péter: A madárrendszer közepén

27. Szerényi Gábor: Szaporodjatok és sokasodjatok

28. Rimóczi Imre: Mi fán terem a tapló

29. Kriska György; Lovas Béla; Lőw Péter; Török Júlia: Élőlények a mikroszkóp alatt

30. Vida Antal: …Mit fogott a hálótok?

31. Fráter Erzsébet: Őshonos cserjéink

32. Szinetár Csaba: Nyolclábú ragadozók

33. Molnár V. Attila: Ajakosak, tátogatók, keresztesek

34. Szerényi Gábor: Egyedfejlődés és utódgondozás

35. Csörgő Tibor; Fuisz Tibor; Haraszthy László; Magyar Gábor; Ujhelyi Péter: Énekesmadarak - 1

36. Kriska György: Vízi gerinctelenek

37. Fráter Erzsébet: Őshonos lombos fáink

38. Kun András; Peregovits László; Ronkay László; Vojnits András: Éjszakai lepkéink

39. Rimóczi Imre: Gombák erdőn-mezőn

40. Molnár V. Attila: Ibolyafélék, szegfűfélék, fészkesek

41. Bőhm András; Csörgő Tibor; Schmidt Egon; Ujhelyi Péter: Énekesmadarak - 2

42. Molnár V. Attila: Bennszülött és maradványnövényeink

43. Vásárhelyi Tamás: Szipókás rovarok

44. Bőhm András: Énekesmadarak - 3

45. Rimóczi Imre: Növekszenek, mint a gombák

46. Csányi Vilmos; Rózsa Lajos; Török János; Szinetár Csaba; Ujhelyi Péter: Enni vagy nem lenni?

47. Fráter Erzséber: Külhoni fák és cserjék

48. Csorba Gábor; Demeter András; Molnár V. Attila; Szeőke Kálmán: Nádasok élővilága

49. Buczkó Krisztina; Farkas Edit; Lőkös László; Seregélyes Tibor; Tóth Zoltán: Virágtalan növények

50. Csősz Sándor; Földvári Mihály; Móczár lászló; Sziráki György; Tóth Sándor: Hatlábúak birodalma

51. Seregélyes Tibor: Élőhelyek, növénytársulások

52. Apáthyné Tóth Mária; Csuzdi Csaba; Dózsa-Farkas Klára; Fehér Zoltán; Forró László; Gubányi András; Haraszthy László; Korsós Zoltán; Molnár V. Attila; Móczár László; Sziráki György; Zboray Géza: Végül, de nem utolsósorban

Természettár könyvsorozat:

Tóth Mária : A magyar emlősfauna szőrtani kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2015.

Gasparik Mihály; Medzihradszky Zsófia: A mi jégkorszakunk. Magyar Természettudományi Múzeum, 2016.

Ambrus András; Danyik Tibor; Kovács Tibor; Olajos Péter: Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2018.

Vas Zoltán: Darazsak. Gesta Hymenopterorum. Magyar Természettudományi Múzeum, 2019.

Dulai Alfréd (szerk.): Eocén élővilág a Kárpát-medencében. Magyar Természettudományi Múzeum, 2019.

Élővilág Könyvtár. Kossuth Kiadó:

Molnár V. Attila: Egyszikűek. Orchideák, nőszirmok, liliomok és rokonaik a Kárpát-medencében. 2003.

Kriska György: Vízi gerinctelenek. Szivacsok, kagylók, rákok és más vízi gerinctelenek. 2004.

Fráter Erzsébet: Cserjék. Őshonos cserjéink és külhoni rokonaik. 2003.

Haraszthy László: Énekesmadarak. A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói, poszátái és más énekesmadarai. 2003.

Molnár V. Attila: Kétszikűek I. 2004.

Molnár V. Attila: Kétszikűek II. 2005.

Molnár V. Attila: Kétszikűek III. 2006.

Szinetár Csaba: Pókok. 2006.

Merkl Ottó: Futrinkák, cincérek, katicabogarak és más bogárcsaládok a Kárpát-medencében. 2003.

Rimóczi Imre: Gombák I. 2004.

Természettudományi enciklopédia. Kossuth Kiadó:

Ujhelyi Péter (szerk.) Emlősök. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Növények és gombák. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Gerictelenek. 2008. és 2018.

Ujhelyi Péter (szerk.): Madarak. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Őslények és hüllők. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Halak és kétéltűek. 2008. és 2018.

Ujhelyi Péter (szerk.): Kőzetek és ásványok. 2008. és 2018.

Madártávlat. Madártani és természetvédelmi folyóirat. MME:

Ujhelyi Péter (szerk.): 2004-2011, 2013-2018

Cikkünk az Ecologica Montenegrina c. folyóiratban

Egy bájos kis bangó (Ophrys tetraloniae) előfordulásáról Bosznia-Herzegovina-ban és Montenegróban, valamint intim együttléteiről és azok időzítéséről.

Abstract

During studies of European orchids in anthropogenic habitats (such as roadsides, cemeteries, and tree plantations), we unexpectedly encountered previously unrecorded occurrences of Ophrys tetraloniae in Montenegro and Bosnia and Herzegovina. By utilising taxonomically verified data from both published literature and online resources, we present an updated distribution map for the species. Considering recent climatic trends and the expansion of other orchid species with similar habitat preferences, a northward range extension of Ophrys tetraloniae is likely. In Montenegro, we documented pseudocopulatory pollination by a male Eucera fulvescens. A comparison of the phenology of Ophrys tetraloniae and its pollinator revealed that, although both the orchid's flowering period and the bee's swarming period span approximately two months, the median date of the orchid's flowering is significantly earlier (4th June) than the median date of the bee's swarming (1st July). This phenological discrepancy may be attributed to deceptive pollination: earlier-flowering individuals of the orchid are more likely to encounter virgin and naïve male bees of the protandrous species, thereby enhancing reproductive success.

A gyilkos csomorikáról digitalizált történeti források alapján

Digitalizált történeti források vizsgálatával egészítettük ki a gyilkos csomorika (Cicuta virosa L.) magyarországi történeti elterjedéséről és népi ismeretéről kialakult képet

A Plants című folyóiratban megjelent közlemény szabadon elérhető itt.

Összefoglalás – A gyilkos csomorika veszélyeztetett faj, amely a 18-19. századi vízszabályozás és folyószabályozás miatt Magyarországon erősen visszaszorult. Erről az erősen mérgező növényről gyűjtöttünk adatokat Magyarországról archív források, köztük napi- és hetilapok és könyvek digitalizált adatbázisai segítségével. A történelmi digitális archívumok feltárásával 88 lokalizálható előfordulási adatot azonosítottunk 65 flóratérképezési négyzetben, amelyek közül 52 az ismert elterjedésének új kiegészítését jelenti. 1721 és 1943 között összesen 103, a népi nevekkel kapcsolatos adatot találtunk. A legelterjedtebb nevek a csomorika (elsősorban a Berettyó-Sárrét és a Hortobágy vidékén használatos), a mételytorzsa (Rétköz, Taktaköz, Ecsedi-láp) és a Kónyi gyökér (Fertő-Hanság vidékén) voltak. Az e faj által okozott emberi mérgezések elsősorban petrezselyemmel, zellerrel, ritkábban pasztinákkal vagy sárgarépával való összetévesztésből adódtak, esetenként egész családok halálát okozva. Különösen a gyerekek voltak veszélyeztetettek, amikor véletlenül nyersen, gyermekcsemegeként fogyasztották. Voltak esetek szándékos gyilkossági célű felhasználásra és véletlen balesetekre is, amelyek etnomedicinális alkalmazásához kapcsolódtak. A növényt elsősorban a görvély (a tuberkulózis okozta limfóma egy formája) kezelésére és terhességmegszakításra használták.

Abstract – The northern water hemlock is an endangered species that has been severely diminished in Hungary due to water regulation and river control in the 18th and 19th centuries. We collected data on this highly toxic plant from Hungary using archival sources, including digitized databases of daily and weekly newspapers and books. By exploring historical digital archives, we identified 88 locatable occurrence records spanning 65 flora mapping grids, 52 of which represent new additions to its known distribution. Between 1721 and 1943, a total of 103 records were found relating to its vernacular names. The most widespread names were csomorika (predominantly used in the Berettyó-Sárrét and Hortobágy regions), mételytorzsa (Rétköz, Taktaköz, Ecsedi-láp), and Kónyi gyökér (Fertő-Hanság region). Human poisonings caused by this species were primarily due to confusion with parsley, celery, and, less frequently, parsnips or carrots, occasionally resulting in the deaths of entire families. Children, in particular, were at risk when they accidentally consumed it raw as a snack. There have also been instances of intentional homicidal use and unintentional fatalities associated with its ethnomedicinal application. The plant was primarily used to treat scrofula (a form of tuberculosis-induced lymphoma) and for abortion.

Figure 1. Morphological characteristics of Cicuta virosa. (A) Rhizome resembling celery and its longitudinal section with leaking yellowish, oily liquid; (B) hollow, articulate, generative stem with nodular adventitious roots and its longitudinal section; (C) leaf; (D) flowering individual; (E) inflorescence; (F) unripe fruits. Photo credits (A,B,D) by A. Molnár V.; (C,E,F) by Sz. Kis.

Figure 2. Cicuta virosa in archival sources. (A) Illustration of the species in the work of Á. Kubinyi [19] published in 1842; (B) “Family poisoning with Cicuta virosa”: news on the cover of the journal Gyógyászat in 1878: “On the 20th of October last year, I had the opportunity to observe a case of a rather uncommon yet intriguing course of illness, which, precisely because it could easily recur and had an exceptionally fortunate outcome, rightfully deserves to be presented in its entirety” [20]; (C) death certificate of a 6-year-old boy who consumed csomorika in 1803, Szeghalom, Eastern Hungary: “The son of János Szarka, Mihály, ate the csomorika which caused his death. He found the csomorika by the bank of the ditch near their house, and in addition to him, one Catholic children perished, while two others ate less and were saved by means of vomiting.”. (C): photographed by J. Éliás.

Figure 4. Temporal pattern of usage of the most common vernacular names for Cicuta virosa. The bars represent the number of mentions for each name (including variants) across decades in the studied literature.

Figure 3. Three most common regionally used vernacular names and complete distribution of Cicuta virosa in Hungary, overlaid with the pattern of inundation. Areas that were permanently or temporarily covered with water in Hungary prior to river regulation are distinguished (according to the Hungarian Hydrographic Institute). Full circles represent distribution data obtained from the Vascular Plants of Hungary online database.