Ismeretterjesztő cikk a Földgömb című folyóiratban

Megjelent az olajfa-ligetekről írt ismeretterjesztő cikkünk  a Földgömb című folyóiratban. Kedvcsinálónak álljon itt néhány fénykép.

Cikk a magyarországi temetők védett növényeiről az Ecology and Evolution című folyóiratban

Löki Viktor első szerzőségével megjelent közleményünk a hazai temetők védett hajtásos flóráját bemutató közleményünk az Ecology and Evolution című folyóiratban. A teljes közlemény letölthető innen.

Összefoglalás

Az ember által befolyásolt élőhelyek szerepe az élővilág megőrzésében világszerte felértékelődni látszik a természetes élőhelyek megfogyatkozásával. A temetkezési helyek képesek megőrizni az élővilág egyes eredeti elemeit, és ez a tény legalább egy évszázad óta ismert. Ugyanakkor viszonylag keveset tudunk a temetőkben alkalmazott hosszú távú kezelés hatásáról az őshonos növényvilágra. Nemrégiben bizonyították a történeti térképek hasznát a természeti értékekre összpontosító kutatásokban, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos kérdések megválaszolásában, ám a digitalizált történelmi térképek felhasználása elég korlátozott a Kárpát-medence biodiverzitási kutatásában. Jelen cikkben az Osztrák Birodalom 2. katonai felmérésének (1819–1869) digitalizált térképei alapján különféle népességű magyar települések régen alapított és újonnan létrehozott temetőit kategorizáltuk 3  típusba, aszerint, hogy a területükön a térkép felmérésének idején milyen élőhely (antropogén, temető vagy természetes élőhely) volt található. Emellett a vizsgált 991 temető védett hajtásos növényvilágát mértük fel. A vizsgált temetők közül 553-ban (56%) találtunk védett növényt, összesen 92 védett faj mintegy 306 ezer példányát (amelyek 28 növénycsaládba tartoznak). Ezek a fajok a magyar védett hajtásos flora 12%-át teszik ki. A magyar temetők kulcsszerepet játszanak a sztyeppe és a száraz gyep növényfajok megőrzésében. A régen alapított és nagy területű temetők több védett növényfajnak adnak otthont, mint a kicsi és az újonnan létrehozott temetkezési helyek. A települések lakossága negatívan korrelált a védett fajok és példányok számával. A fásszárú növényzet boríítása és a gyepterület aránya szintén jelentősen pozitívan befolyásolja a temetőkben a védett növényfajok számát.

Abstract

The role of anthropogenically influenced habitats in conserving elements of the original wildlife has increased worldwide simultaneously with the disappearance of natural sites. Burial places are able to conserve original elements of the wildlife and this fact has been known for at least a century. To this day little is known about long-time changes, and the effect of long-time management methods in cemeteries on the flora they harbour. The utility of historical maps in research focused on natural values, as well as in answering questions related to conservation was recently demonstrated, but the use of digitized historical maps in biodiversity research of the Carpathian Basin is very limited. In the present paper, we aimed to predict the conservation potential of long-established and newly established cemeteries of Hungarian settlements with various population sizes based on the digitized maps of the 2^nd Military Survey of the Austrian Empire (1819–1869), by categorizing cemeteries into 3 distinct (anthropogenic habitat, cemetery, or natural habitat) types. To build our models we used records of the protected flora from Hungarian cemeteries, based on data of thematic botanical surveys of 991 cemeteries. Out of the surveyed cemeteries 553 (56%) harboured protected plants, totalling 306.617 estimated individuals of 92 protected species, belonging to 28 plant families. These species represent 12% of the entire protected flora of Hungary. Hungarian cemeteries play a key role mainly in preserving steppe and dry grassland plant species.Long-established and large cemeteries harbour more protected plant species than small and newly established ones.Human population size of the settlements correlated negatively with the number of protected species and individuals. Moreover, woodland cover and proportion of grassland, also significantly positively affected the number of protected plant species in cemeteries.

Geographic location, number of found protected species, and number of found individuals of the surveyed cemeteries. N=438 cemeteries did not harbour any protected plant species Red dots represent cemeteries with at least one protected taxa, black dots represent the ones without. The size of the dots indicates the number of protected plant species and number of individuals.

 

Cemeteries of Balatonfőkajár (A–C) and Hídvégardó (D–F) in the past 200 years on historical maps, and on a recent Gootle Earth image. Yellow polygons represent the area of cemetery. The cemetery of Balatonfőkajár (A-C) harbours the highest number of protected plant species in Hungary among the surveyed cemeteries. A: Map detail of the Second Military Survey B: Map detail of the Third Military Survey C: Map detail of a recent Google Earth satellite image. Image taken at 06/11/2018 D: Map detail of the Second Military Survey (according to the survey, the cemetery was only established later) E: Map detail of the Third Military Survey (where the cemetery already present) F: Map detail of a recent Google Earth satellite image. Image taken at 06/11/2018

Long-established cemeteries host more protected plant species than those converted from anthropogenic habitats into cemeteries relatively recently (i.e. after the 2^nd Military Survey).

Hivatkozás:

Löki V., Schmotzer A:, Takács A., Süveges K., Lovas-Kiss Á., Lukács B. A., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2020): The protected flora of long-established cemeteries in Hungary: using historical maps in biodiversity conservation. – Ecology and Evolution DOI: 10.1002/ece3.6476