Kutatásainkról a Debrecen Televízióban

A Debrecen Televízió röviden beszámolt a tőkés récéknek a növények terjesztésében játszott szerepéről írott cikkünkről. A másfél perces riport megtekinthető az alábbi képre kattintva:

Freshwater Biology-cikk

Lovas-Kiss Ádám első szerzőségével megjelent online legfrisebb cikkünk a Freshwater Biology című folyóiratban.

 




 

Abstract

1.      The red swamp crayfish (Procambarus clarkii), originally from North America, is one of the world's worst aquatic invaders. It is a favoured prey item for waterbirds, but the influence of this novel predator–prey relationship on dispersal of other organisms has not previously been considered. We investigated the potential for dispersal of plants and invertebrates by migratory waterbirds feeding on alien P. clarkii in European ricefields at harvest time.

2.      In November–December of 2014–2015, we collected propagules from the outside of 13 crayfish captured as they moved out of ricefields during harvest in Doñana, south-west Spain. We also collected excreta (N = 76 faeces, 14 pellets) of lesser-black backed gull (Larus fuscus).

3.      We recorded diaspores from at least 11 plant species (161 seeds from 10 angiosperm taxa, and 14 charophyte oogonia) on the outside of crayfish, together with 54 eggs from eight aquatic invertebrate taxa. Adults and juveniles of at least nine microcrustaceans, including the alien ostracods Hemicypris reticulata and Ankylocythere sinuosa, were also recovered from crayfish. No intact propagules were present in the digestive system of the crayfish.

4.      Contents of regurgitated pellets confirmed P. clarkii as the main food item for gulls. Diaspores from at least 12 plant species (154 seeds from 11 angiosperm taxa, and 17 charophyte oogonia) were recovered from gull excreta, together with 129 eggs of 12 aquatic invertebrate taxa. A statoblast of the alien bryozoan Plumatella vaihiriae was found in gull faeces. Seven of the plant species are important agricultural weeds, and two are alien to Spain. Diaspores from six plant taxa were germinated, confirming viability. These propagules were from a similar set of plants and invertebrates to those found on the outside of crayfish, suggesting that propagules in gull excreta were ingested inadvertently with their crayfish prey.

5.      Ricefields constitute a major artificial aquatic habitat covering an increasing proportion of the world's land surface and typically support native or alien crayfish. Crayfish invasion can lead to novel secondary dispersal pathways for plants and invertebrates through interactions with their predators, promoting the expansion of alien and native species (including weeds) through long-distance dispersal via migratory waterbirds and increasing connectivity of organisms between artificial and natural ecosystems. This represents a previously overlooked impact of crayfish invasion on ecosystem services.

 

Hivatkozás

Lovas-Kiss Á., Sánchez M.I., Molnár V. A., Valls L^., Armengol X., Mesquita-Joanes F. & Green A.J. (2018): Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls. – Freshwater Biology 63 doi 10.1111/fwb.13080

Frontiers in Ecology and Environment: törökországi kutatásaink visszhangja

Az Ecological Society of America neves folyóirata, a  Frontiers in Ecology and Environment című lap ’Dispatches’ rovatában foglalkozik a nemrégiben megjelent, Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting című cikkünkkel.

 

Az írás elérhető itt (html-ben) vagy itt (pdf-ben).

 

Hivatkozás

Buehler J. (2018): Graveyard refuges for imperiled Turkish orchids. –  Frontiers in Ecology and Environment DOI: 10.1002/fee.1760

Molnár V. A., Nagy T., Löki V., Süveges, K., Takács A., Bódis J.& Tökölyi J. (2017): Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting. – Ecology and Evolution 7: 11257–11264.

 

Új cikkünk a Journal of Ecology című folyóiratban

Lovas-Kiss Ádám első szerzőségével megjelent cikkünk online a Journal of Ecology című folyóiratban. A közleményben a leggyakoribb hazai réceféle általi endozoochór növényi propagulumterjesztést vizsgáltuk. Munkánk bemutatja, hogy a vándorló vízimadár vektorok és a terjesztett növények közötti kölcsönhatások hálózata térben változatosságot mutat. Harasztok madarak általi endozoochór terjesztését első ízben mutattuk ki. A kimutatott 22 taxon közül nyolc esetében eddig nem mutatták ki, hogy tőkésrécék terjesztenék. Ez arra utal hogy további hasonló kísérletek szükségesek, hogy megértsük, mely növények képesek a vándorló madarak által terjedni. A közleménnyel kapcsolatos sajtóközlemény a Journal of Ecology blogon olvasható. A cikk két hétig szabadon hozzáférhető és letölthető innen.

A témával kapcsolatban magyar nyelvű ismeretterjesztő cikkünk jelent meg az Élet és Tudomány legfrisebb számában.

 

 

Összefoglalás

1. A madarak fontos szerepet töltenek be a növények terjesztésében, és bár a recens irodalom elsősorban főleg a gyümölcsevő fajokra koncentrál, a legutóbbi tanulmányok rámutattak a vándorló vízimadarak jelentőségére a növények hosszútávú endozoochór terjedésében. Mindazonáltal kevés kísérletes terepi vizsgálatot folytattak a témakörben, amelyek révén azonosítani lehet a vízimadarak által terjesztett fajokat. Így többek között arra sem volt egyértelmű bizonyíték, hogy vízipáfrányok is képesek endozoochoór módon terjedni vízimadarak révén.

 

 

2. Munkánk során tőkés récéktől (Anas platyrhynchos) származó, őt helyről gyűjtött székletmintát (n = 215) vizsgáltunk, melyeket az őszi vonulás idején a Tisza és Balaton környékén gyűjtöttünk. A minták feldolgozása során a sértetlen propagulumokat kiválogattuk és standard körülmények között teszteltük életképességüket. A különböző lelőhelyeken előkerült növények fajkompozícióját PERMANOVA-val és más többváltozós módszerekkel hasonlítottuk össze.

 

 

3. A vízi rucaöröm (Salvinia natans) nevű harasztfaj összesen 381 makrospóráját 32 székletmintában találtuk meg, amelyek közül 16 életképesnek bizonyult. Munkánk az első terepi igazolása a vízipáfrányok madarak általi endozoochór terjesztésének. Összesen 21 további növényfaj szaporítóképletét is megtaláltuk, melyből 8 taxon életképesnek bizonyult. A székletmintákból összesen 13 szárazföldi fajt mutattunk ki; a legtöbb esetben mocsári és vízinövényeket, mint például a zsióka (Bolboschoenus maritimus) vagy a fésűs békaszőlő (Potamogeton pectinatus). A mintákban két, ültetett fajt is találtunk: a közönséges fügét (Ficus carica) és a nyugati ostorfát (Celtis occidentalis). A terjesztett növényi taxonok összetétele jelentős térbeli változatosságot mutatott. Kevés eltérést találtunk az 1 km-en belül gyűjtött minták esetében. Viszont nagy különbség volt megfigyelhető a két vizsgált régió (Balaton, Tisza) között; így egyúttal dokumentáltuk egy vándorló vízimadárfaj endozoochór módon terjesztett növényi taxonok térbeli variablitását is.

4. Szintézis. Kimutattuk egy vándorló vízimadár által terjesztett növényfajok térbeli variabilitását. Elsőként bizonyítottuk terepi körülmények között a páfrányok madarak általi endozoochór terjesztését. Munkánk során nyolc olyan növényfajt találtunk, amelyek tőkés récék általi terjesztése nem volt ismert. Kutatásunk rámutat további hasonló kísérletek szükségességére, annak érdekében, hogy megértsük, mely növények képesek a vándorló madarak által terjedni.

 Abstract

1. Modern literature on plant dispersal by birds focuses mainly on the importance of frugivory and scatter-hoarding, yet recent studies show that endozoochory by migratory waterbirds is an important mechanism of long-distance dispersal for a broad range of plants. Nevertheless, there is a lack of empirical field studies that identify the plants dispersed by waterbirds in a comprehensive manner. In particular, so far there are no detailed studies of the level of spatial variation in the plant taxa dispersed by a waterbird vector, and no clear demonstration that aquatic ferns can be dispersed by endozoochory. Consequently, we remain ignorant of the networks of dispersal interactions between granivorous waterbirds and plants.

2. Five sets of faecal samples (total n = 215) were collected from mallards Anas platyrhynchos on autumn migration in the Hevesi-holm and Balaton regions in Hungary, central Europe. Intact diaspores were extracted, identified and their germinability assessed under standard conditions. The plant communities recorded at different sites were compared with PERMANOVA and other multivariate methods.

3. Macrospores of the floating watermoss Salvinia natans were recorded in 32 samples, and a total of 16 macrospores germinated, providing the first field demonstration of endozoochory of ferns by birds. Of 21 angiosperm taxa recorded (of which 8 germinated), 13 were terrestrial species, although the most abundant taxa were aquatic species such as the alkali bulrush Bolboschoenus maritimus and the sago pondweed Potamogeton pectinatus. Two naturalized alien species, the common fig Ficus carica and the hackberry Celtis occidentalis were also recorded. Only four of the taxa had an endozoochory syndrome. The plant taxa dispersed varied at two different spatial scales, with minor but significant differences between samples from sites separated by less than 1 km, and major differences between the two regions separated by approximately 220 km.

4. Synthesis. This is a unique study of the spatial variation in plants dispersed by endozoochory by a migratory waterfowl species with a high taxonomic resolution, with the first demonstration of avian endozoochory of ferns. We recorded eight taxa not previously reported as dispersed by mallards, showing how more empirical studies are essential so we can understand which plants are dispersed by migratory birds. We found evidence that networks of interactions between granivorous waterbird vectors and dispersed plants vary spatially.

Hivatkozás

Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A., Green, A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology doi 10.1111/1365-2745.12913

Közvéleménykutatás a tudományos célú herbáriumi gyűjtésről

A XII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencián, 2018. február 24-én vitaestet szervezünk Természettudományi gyűjtemények és Természetvédelem címmel. Ennek előkészületeként szeretnénk tájékozódni a magyarországi botanikus és természetvédő szakma képviselőinek a témával kapcsolatos véleményéről. Kérjük segítse munkánkat egy kérdőív kitöltésével és az

mva@science.unideb.hu

címre történő visszaküldésével. A beérkezett válaszokat név nélkül tartjuk nyilván. A kérdőívet elküldjük a caltha-levelezőlistára, valaamint a konferencia regisztrált részvevőinek és közzé tesszük a rendezvény honlapján is. Ezen felül örömmel vesszük a kérdőív terjesztését további potenciális válaszadók között is.