Növényneveink eredete 3.

Báránypirosító (Alkanna).

A név a növény festőanyagként való használatát őrzi. Gyökeréből vörös színezőanyagot nyertek; a pirosító tehát a gyökérre, nem a kék virág színére utal. Bálint Sándor szegedi néprajzi leírása szerint a bárányok szőrét ezzel a növénnyel dörzsölték be, a tulajdonjegyekkel kapcsolatos gyakorlat részeként. Ez közvetlenül értelmezi a bárány előtagot. Vörös más lehetőséget is felvet: az ökörnyelv és a pirosítógyökér nevek elemeinek keveredését. Az utóbbi szófejtés feltételezés; a pásztori festőhasználat viszont dokumentált. A név népi használathoz kötődő, funkciót megnevező összetétel, amely szaknyelvi névvé vált. (Bálint 1976: 484; Rácz 2008: 488; Vörös 2008: 75.)

Irodalom

Bálint S. 1976: A szögedi nemzet: A szegedi nagytáj népélete. Első rész. – Móra Ferenc Múzeum, Szeged. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75-2.) A hivatkozott rész elérhető: https://epa.oszk.hu/01600/01609/00019/pdf/MFME_EPA01609_1974_1975_2_443-512.pdf

Rácz J. 2008: Érdekes növénynevek III. – Magyar nyelvőr 132(4): 485–492. Elérhető: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1324/132410.pdf

Vörös É. 2008: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. – Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet, Debrecen. Elérhető: https://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf