Növényneveink eredete 2.

Bakszakáll (Tragopogon).

 

A kecskebak szakállához hasonlított, elvirágzáskor a fészekből előtűnő szőrös termésbóbiták alapján kapta a nevét. Melius 1578-as Herbariumában már szerepel a ’bak zakál’ alak. A magyar szó a német Bocksbart, a latin barba hirci és a görög eredetű Tragopogon azonos jelentésű névtípusához tartozik. Rácz szerint könyvi közvetítésű tükörfordítás, amely a népnyelvben is szélesen elterjedt. Ezért régi és népi használatú, de eredetét tekintve nem feltétlenül önálló magyar népi névadás. Diószegiék kecskedíszre próbálták cserélni; a bakszakáll azonban fennmaradt a szaknyelvben. Nyelvjárásokban mohák és más, szőrös vagy rojtos növények neveként is előfordult. (Rácz 2000a; Rácz 2006: bakszakáll szócikk.)

Irodalom

Rácz J. 2000a: Agármony és bakszakáll. – Magyar nyelvőr 124(1): 118–125. Elérhető: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124113.htm

Rácz J. 2006: A bak és kecske állatnév növényneveinkben. – Magyar nyelvőr 130(3): 302–316. Elérhető: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1303/130304.pdf