Növényneveink eredete 20.

Libatop (Chenopodium).

A tudatos nyelvújítás egyik jól dokumentált növényneve. Diószegi és Fazekas 1807-es művében libatopp alakban szerepel: a görög elemekből álló Chenopodium jelentését, a „libalábat” adja vissza. A névadás a liba talpához hasonlított leveleken alapul. A top utótag a topog, toppan szócsaládba tartozó, „lépés, lábnyom, láb” jelentésű névszói elem; nem a mai divatszó szerepel benne. Az elnevezést egyes 19. századi nyelvművelők bírálták, és lúdlábfű vagy libatalp névvel kívánták helyettesíteni, Arany János azonban védelmébe vette. A szaknyelvben megmaradt, és később tájnyelvi változatai is kialakultak. Eredetileg tehát szaknyelvi tükörfordítás, későbbi népnyelvi használattal. (Rácz 2000b; Rácz 2002b: 174–175.)

 

Irodalom

Rácz J. 2000b: Állatnevek a botanikában. – Magyar nyelvőr 124(3): 329–339. Elérhető: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1243/124307.htm

Rácz J. 2002b: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában II. – Magyar nyelvőr 126(2): 170–191. Elérhető: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1262/126205.pdf