Takács Attila első szerzőségével megjelent a „Estimating Rooting Depth From Herbarium Specimens Might Be More Accurate Than Using Large Trait Databases” című cikkünk az Ecology and Evolution című folyóiratban.
A cikk szabadon elérhető:
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ece3.71529
Abstract
Global databases of plant functional traits
are facing issues in data heterogeneity and taxonomical or geographical
representativeness. To fill data gaps, natural history collections, such as
herbaria, have become widely accepted as a potential source of data on functional
traits. Surprisingly, root characteristics of plants still have not been
studied on herbarium materials. We investigated whether rooting depth data from
herbarium samples are realistic enough to be used in ecological studies. We
measured original maximum rooting depth records on herbarium specimens and
individuals from the field. Global data from the TRY database were also
obtained. We tested the pairwise correlations between data from the three
datasets. The effect of life form, taxonomic position, and average species
height on rooting depth was also evaluated. Herbarium data showed strong
correlation to field records, while records from the TRY database showed a
weaker correlation with data measured on herbarium materials. Life form, taxonomic
position, and height proved to be good predictors of rooting depth collected
from the field or the herbarium; however, the model including data obtained
from the TRY as the response variable performed weaker. We constructed an
equation for predicting realistic average maximum rooting depth values of a
given species based on herbarium data. Strong correlation among the field and
herbarium datasets suggests that museal collections can be considered as
resources of root trait data. Although herbarium-based rooting depth
measurements usually represent lower values than field records, the correction
of the herbarium-derived dataset is solvable. These corrected data might be
more accurate than using large, global trait databases. Herbarium work might be
a more sustainable, time-and cost-effective practice than field sampling. The
inclusion of herbarium-derived information in trait-based studies, as well as
in global databases, can improve these sources spatially, temporally, and
taxonomically.
Összefoglalás
A növényi funkcionális jellegek globális
adatbázisai gyakran szembesülnek az adatok heterogenitásával, valamint a
taxonómiai és földrajzi reprezentativitás hiányosságaival. Az adatbeli hiányok
pótlására egyre elfogadottabbá váltak a természetrajzi gyűjtemények, például a
herbáriumok, mint a funkcionális jellegekre vonatkozó adatok potenciális
forrásai. Meglepő módon a növények gyökérjellemzőit ez idáig nem vizsgálták
herbáriumi anyagokon. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a herbáriumi
mintákból származó gyökerezési mélységre vonatkozó adatok mennyire tekinthetők
megbízhatónak ökológiai vizsgálatok céljaira. Herbáriumi példányokon és terepi
egyedeken mértük a gyökerezés maximális mélységét. Emellett globális adatokat
nyertünk a TRY adatbázisból is. A három adatforrás közötti páronkénti
korrelációkat elemeztük. Vizsgáltuk továbbá az életforma, a taxonómiai
hovatartozás és az átlagos fajmagasság hatását a gyökerezés mélységére.
A herbáriumi adatok
szoros korrelációt mutattak a terepi feljegyzésekkel, míg a TRY adatbázisból
származó értékek gyengébb összefüggést jeleztek a herbáriumon mért adatokkal.
Az életforma, a taxonómiai pozíció és a hajtásmagasság mind a terepen, mind a
herbáriumban gyűjtött gyökérmélységi adatok esetében jó előrejelző változónak
bizonyultak; azonban a TRY-adatokra épülő modell gyengébben teljesített.
Egyenletet dolgoztunk ki egy adott faj reális átlagos maximális gyökerezési
mélységének előrejelzésére herbáriumi adatok alapján. A terepi és herbáriumi
adatkészletek közötti erős korreláció arra utal, hogy a múzeumi gyűjtemények
megbízható forrásai lehetnek a gyökérjellemzőknek.
Bár a herbáriumi alapú gyökérmélység-mérések általában
alacsonyabb értékeket mutatnak, mint a terepi feljegyzések, ezek korrekciója
megvalósítható. A korrigált herbáriumi adatok akár pontosabbak is lehetnek,
mint a nagy, globális adatbázisokból származók. A herbáriumi munka
fenntarthatóbb, idő- és költséghatékonyabb alternatívát kínálhat a terepi
mintavétellel szemben. A herbáriumi eredetű információk bevonása a jellegeken
alapuló vizsgálatokba és globális adatbázisokba térben, időben és taxonómiailag
is javíthatja ezen források minőségét és lefedettségét.
